GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja
Gyakran ismételt kérdések

A tanulmányi- és vizsga követelményeket az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. Ezen ügyekben csak az intézmény járhat el.

Az idegen nyelvi követelmény teljesítése az oklevél kiadásának jogszabályban meghatározott követelménye. Mindezek teljesítése alól az oktatásért felelős miniszter nem adhat felmentést. Ezért kérjük, minden tanulmányi, vizsga, finanszírozási kéréssel az adott felsőoktatási intézményt keressék meg.

 

Hallgatói ügyek

 

Milyen kötelezettségei vannak a magyar állami ösztöndíjas képzésre felvetteknek?

Az állami ösztöndíjas képzésre felvett jelentkezőknek a beiratkozáskor kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják az állami ösztöndíjas képzés feltételeit, amelyeket a nemzeti felsőoktatási törvényben rögzítettek. Erről minden állami ösztöndíjas felvett jelentkező részletes ismertetést kap a besorolási döntéssel együtt.

 

Ha csak önköltséges képzésre vesznek fel, átmehetek-e államilag finanszírozott szakra? Rendelkezik erről törvény, vagy saját hatáskörben döntenek erről az intézmények?

A felvételi eljárásban nincs lehetőség állami ösztöndíjas képzésre átmenni. A hallgatói jogviszony létesítését követően van azonban mód arra, hogy ha az intézményben felszabadul egy ösztöndíjas hely, akkor egy azonos szakon tanuló önköltséges hallgató kérelem alapján erre átvételre kerüljön. Az átvétel feltételeiről, a lehetőség meghirdetéséről az adott intézmény dönthet. Feltételként a legtöbbször jó tanulmányi eredményekhez kötött, legalább két féléves tanulmányokat írhatnak elő.

 

Pontosan hány félévet lehet államilag támogatott képzésben részt venni?

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (a továbbiakban: Nftv.(47. §).

Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.

A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.

A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni:

  1. a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,
  2. a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni,
  3. azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

 

Milyen esetben sorolhatnak át önköltséges képzésre?

A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell besorolni. (Nftv. 48. §)

A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja.

Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.

Az Nftv. hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a beiratkozást megelőzően igazolással élhet. Költségtérítéses képzésre 1997. január 1-jétől volt lehetőség. Az előtte végzett tanulmányokat támogatott képzési idő számításánál is támogatott képzési időnek kell figyelembe venni.

 

Állami ösztöndíjasként kezdem meg tanulmányaimat, milyen feltételei vannak a támogatott képzés igénybevételének?

A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:

  1. az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
  2. az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
  3. átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított az Nftv. 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
  4. visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított az Nftv. 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fenntartási kötelezettséget a származási országában is teljesítheti. A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót e kötelezettségek nem terhelik.

A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

A fentieket alkalmazni kell az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolt, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átvétel alapján hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóra is.

 

Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat?

Tanulmányi ösztöndíjat a hallgató tanulmányainak második félévétől kaphat. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozat) képzésben részt vevő hallgatója részesülhet. A tanulmányi ösztöndíj további feltételeit a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg.

 

Milyen feltételekkel kaphat valaki szociális támogatást?

A rászorultsági alapon adható juttatások

Alaptámogatás

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jogszabályban meghatározott sajátos élethelyzetben van, például fogyatékos, halmozottan hátrányos helyzetű, árva, nagycsaládos, stb.

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jogszabályban meghatározott sajátos élethelyzetben van. például fogyatékos, halmozottan hátrányos helyzetű, árva, nagycsaládos stb.

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult szociális helyzetének megállapítása alapján, és

  1. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
  2. halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
  3. családfenntartó, vagy
  4. nagycsaládos, vagy
  5. árva.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult szociális helyzetének megállapítása alapján és

  1. hátrányos helyzetű, vagy
  2. gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
  3. félárva.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje szerinti – nem a részképzés idejére adományozott – ösztöndíjban részesül.

A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.

A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer hoznak döntést.

 

Hárman vagyunk testvérek, ezért különböző kedvezményekben részesültünk (tankönyv, iskolai étkezés). Akkor is járnak e kedvezmények, ha már nagykorú vagyok és egyetemre járok?

Az a felnőtt ember, aki a felsőoktatásban hallgatóként tanulmányokat folytat, szociális alapú és tanulmányi alapú támogatásban részesülhet. A szociális alapú támogatás jogcímei: az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása. Az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint a működési költségek finanszírozásához kapcsolódóan van lehetőség a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére. Étkeztetési kedvezmény biztosítására a felsőoktatásban nincs már lehetőség.

 

Kaphatok-e utazási támogatást?

A hallgatói jogviszonya alapján kedvezményre jogosult, ha diákigazolvánnyal vagy iskolalátogatási igazolással rendelkezik, ennek birtokában a lakóhely (tartózkodási hely) és az oktatási intézmény között kedvezményes bérlettel lehet utazni.

A felsőoktatási intézmények nappali és esti tanrendben részt vevő hallgatója:

  1. bármely viszonylatban korlátlan számú kedvezményes menetjeggyel,
  2. a lakóhely (tartózkodási hely) és az oktatási intézmény között kedvezményes bérlettel utazhat.

A felsőoktatási intézmények levelező munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő hallgató a lakóhely és az oktatási intézmény között megváltható kedvezményes menetjeggyel utazhat.

A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb

  1. a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi,
  2. a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe.

 

Lehet-e még jelentkezni Bursa Hungaricára, hogy szeptembertől is kapjak ösztöndíjat, vagy csak a következő félévtől?

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely az ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból, és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében az 51/2007. Korm. rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból áll. Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázat keretében minden év szeptemberében meghirdeti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot a települési önkormányzatok és felsőoktatási hallgatók számára az adott tanév második, és a következő tanév első félévére vonatkozóan, valamint felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára. A 2015. évi pályázati forduló pályázati felhívása augusztus 27-én jelent meg a www.emet.gov.hu oldalon, a pályázatok benyújtásának határideje 2014. november 7. volt. A 2016. évi pályázati forduló pályázati felhívása várhatóan 2015 augusztusában-szeptemberében jelenik meg.

 

Mikor kell igényelni kollégiumot és hol?

Kollégiumi felvételre az egyes felsőoktatási intézményhez lehet kérelmet benyújtani. A felsőoktatási intézmény erről általában az eredményes felvételről szóló döntéssel egy időben küld levélben értesítést. A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján döntenek. A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, stb.

 

Kaphatok-e kollégiumi támogatást?

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint.

A nem kollégiumi egyéb lakhatási feltételek támogatásához a hallgató szociális támogatás keretében kaphat hozzájárulást.

 

Hátrányos helyzetű hallgatók támogatása

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján „A Kormány a hátrányos helyzetű hallgatói csoport esélyegyenlőségét a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai során biztosítja.” A felvételi rendszer részletszabályait, így a hátrányos helyzetű hallgatói csoport számára biztosított többletpontok megszerzésének feltételeit a kormány külön rögzítette a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben. A hátrányos helyzetű hallgatói csoportok felsőoktatási tanulmányait a Mentorprogram, az Út a diplomához ösztöndíj, a roma szakkollégiumok, a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatja.

 

A Mentorprogram a felsőoktatási esélyegyenlőségi stratégia része; célja a felsőoktatásban tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőségi stratégia célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknak nagyobb esélyük legyen tehetségük kibontakoztatására. A Mentorprogram azoknak a leendő elsőéves hallgatóknak a megsegítésére hivatott, akik szociális körülményeik miatt hátrányos vagy/és halmozottan hátrányos helyzetűeknek minősülnek. A jelentkező hallgatókat egy – azonos intézményben és szakterületen tanuló felsőbb éves – mentor segíti: tanácsokat ad tanulmányi és oktatási ügyekben, informálja az aktuális pályázatokról, hallgatói juttatásokról és ösztöndíjakról. Legfontosabb feladata, hogy felkészítse a mentorált hallgatót a segítség nélküli egyetemi életre. Egy mentor több hallgatót is segíthet. A program sikerének kulcsa a személyességben, az egyéni problémamegoldásban, a személyes odafigyelésben rejlik. A Mentorprogramot az EMMI támogatja, a szervezési teendőket 2009-től a HÖOK látja el.

 

A diákhitellel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre a www.diakhitel.hu oldalon találhatók meg a válaszok.

 

Felvételi ügyek

 

Hallottam arról, hogy központilag meghatározták, hogy milyen minimális teljesítménnyel lehet felvételt nyerni. Igaz ez?

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám280 , a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők számára 240 pont, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vesznek fel, ezt a felvételi tájékoztató is tartalmazza.

 

Egyforma elvek alapján történik a besorolás az alapképzésre, osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre és a mesterképzésre?

Igen, mert a felvételi jelentkezés alapján pontszámban kifejezve meg kell határozni a jelentkező teljesítményét, figyelembe kell venni az általa meghatározott jelentkezési sorrendet, és azokon a szakokon a kapacitást, ahová jelentkezett. Egy lényeges különbség azonban van: a mesterképzésre jelentkezők esetében nincs központilag meghatározott felvételi pontozás, az intézményi hatáskör.

 

Hogyan kapom meg a hivatalos értesítést arról, hogy felvettek?

A felvételi ponthatárok megállapítását követően az Oktatási Hivatal hozza meg az úgynevezett besorolási döntést, amely azt tartalmazza, hogy a megjelölt jelentkezési helyek közül hová vehetik fel a jelentkezőt. A besorolási döntés a www.felvi.hu honlap e-felvételi szolgáltatása keretében nézhető meg, és az le is tölthető. Erről minden jelentkező kap tájékoztatást elektronikus levélben. Ezt követően a jelentkezők természetesen a felsőoktatási intézményektől kapják meg a felvételi értesítést, és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

 

Mit tehetek, ha nem vettek fel?

Amennyiben a jelentkező úgy véli, hogy jogsérelem érte, például hibás volt a pontszámítása, akkor a besorolási döntés ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést az emberi erőforrások miniszterének címezve, az Oktatási Hivatal postacímére. Amennyiben azonban a jelentkezőnek az a fontos, hogy az általános felvételi eljárásban sikertelen jelentkezés ellenére valahol mégis sikerüljön felsőoktatási tanulmányokat kezdenie, akkor érdemes ismételten jelentkezést benyújtani a pótfelvételi eljárásban. Ezt az eljárást 2015-ben július végén hirdetik meg a www.felvi.hu oldalon és augusztus végén lesz a döntés, így szeptemberben a képzések elkezdhetők. Igaz, a pótfelvételi eljárásban szinte kizárólag önköltséges helyekre lehet csak jelentkezni, de a későbbiekben kiváló tanulmányi eredmény esetén lehetséges az átsorolás ösztöndíjas képzésre.

 

Ha nem vesznek fel az elsőként bejelölt szakra, csak a másodikra, van-e lehetőségem még módosítani a sorrenden, ha időközben úgy döntenék, hogy szívesebben mennék a harmadik helyen bejelölt egyetemre?

A jelentkezési sorrend módosítására 2015-ben július 9-ig van lehetőség. A felvételi döntés során a jelentkező ott nyer felvételt, ahol először eléri a megadott ponthatárt.

 

Át lehet-e menni egyik egyetemről a másikra? Például, ha a szegedi orvosira vesznek fel, át tudok-e menni később a budapestire?

A hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, továbbá kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. A kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Intézményváltás esetén a feltétel általában két féléves, jó eredménnyel végzett tanulmány. Az intézmény általában csak önköltséges képzésre tudja átvenni a hallgatót, akkor is, ha korábbi tanulmányait támogatott vagy ösztöndíjas képzésben végezte.

 

Sok egyetemen indult angol nyelvű képzés. Át lehet-e menni, ha engem a magyarra vesznek fel?

A jelentkezéskor kell megjelölni, hogy a magyar nyelvű képzésre vagy az idegen nyelvű képzésre kéri-e a felvételét a jelentkező. Ugyanakkor magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett vehető igénybe az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, ami azt jelenti, hogy az oktatói feltételek biztosításához az intézmény ösztöndíjas képzés esetén is kérhet díjat. Erről az idegen nyelvű képzés meghirdetésekor az intézmény a felvételi tájékoztatóban ad információt, és a jelentkezőnek kell dönteni arról, hogy ilyen feltételek között szeretné-e, tudja-e vállalni a képzést.

 

Ha a felvételi döntés valamelyik részével nem értek egyet, lesz-e elég időm fellebbezni?

A felvételi döntést követően 15 napon belül van mód a fellebbezésre, de csak akkor érdemes, ha a feltételezett indok jogszabálysértés. A ponthatártól való elmaradás nem ilyen, de akkor sem érdemes például fellebbezni, ha valaki azért nem nyert felvételt a megjelölt intézménybe, mert az intézmény a képzést – például a jelentkezők alacsony száma miatt – nem indítja el.

 

Van olyan középiskola, amelynek elvégzése után nem kell felvételizni egyetemre/főiskolára?

A felsőoktatásban felvételi jelentkezési lap benyújtásával, kizárólag sikeres felvételi eljárást követően kezdhetők meg a tanulmányok. Jelenleg – a művészeti jellegű képzések kivételével – alapképzésben, osztatlan képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben nincs külön felvételi vizsga. A középiskolai eredmények alapján központilag kerül megállapításra a tanulmányi és érettségi pontszám. Mindebből következően nincs olyan középiskola, amelynek elvégzése után jelentkezés nélkül be lehet kerülni a felsőoktatásba.

 

Ha most nem erősítettem meg a felvételi jelentkezésem, megtehetem még valamikor?

A felvételire történő jelentkezés határideje február 15-e. A jelentkezést hitelesítő adatlapok beküldésének vagy Ügyfélkapu regisztráción keresztüli hitelesítésének határideje február 23. A jelentkező adatai visszaigazolására értesítést kap az általa megadott címen. Július 9-ig lehet a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha a felvételi jelentkezés megerősítése nem történik meg, akkor a jelentkezést az adatbázisból törlik.

 

A felvételin megkérdezik, hogy milyen versenyeken indultam?

Amennyiben van alkalmassági vizsga, akkor a szakhoz kapcsolódóan kérhetnek információt a korábbi tanulmányokkal kapcsolatos eredményekről. A többletpontokra vonatkozóan, a sportversenyeken, valamint országos tanulmányi, szakmai és művészeti versenyeken elért eredmények hivatalos igazolásával lehet a megjelölt szaktól függően adható többletpontok jogosultságát alátámasztani.

 

Elfogadják-e plusz pontnak a nyelvvizsgát, ha azt július 10-e és szeptember 1-je között szerzem csak meg?

A jelentkezés során a www.felvi.hu honlapon tájékozódhat a hallgató arról, hogy az adott szakon milyen többletpontokkal lehet számolni. Azon igazolásokat, amelyek többletpontra való jogosultságot adnak, július 9-ig be kell mutatni, így a később megszerzett igazolások már nem érvényesíthetők az adott felvételi eljárásban.

 

A felvételizők hány százaléka szerez diplomát?

Az idei záróvizsgákról és diplomaosztásokról kapott információk szerint még mindig jelentős azoknak a száma, akik nyelvvizsga hiányában nem vehetik át a diplomájukat. A szakmai vizsgák ugyanakkor a legtöbb hallgató esetében megfelelő időben teljesülnek. Százalékot meghatározni többek között ezért sem tudunk.

 

Ha felvettek, de közben kaptam egy jó munkalehetőséget, megtehetem-e, hogy csak jövő szeptemberben kezdem meg az iskolát?

A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony létesítését követően csak közvetlenül az intézmény külön, erre vonatkozó engedélye esetén szüneteltethető a hallgatói jogviszony. A középiskolai eredmények alapján születik döntés a felvételről, és ha a hallgató nem kezdi meg tanulmányait ösztöndíjas képzésben, akkor más hallgatótól, illetve jelölttől veszi el az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét.

 

Minden dokumentumomat elküldtem, honnan tudhatom meg, hogy hogyan számították ki a pontjaimat?

Minden jelentkezőnek joga és lehetősége van arra, hogy megismerje a róla rögzített adatokat, illetve ellenőrizze azt, hogy helyesen számították-e ki a pontszámait. Erre a www.felvi.hu honlapon található e-felvételi szolgáltatásban van lehetőség. Mindenkinek ajánljuk, hogy nézze meg és ellenőrizze az adatait május-június során, a felvételi döntést megelőző hetekben. Inkább időben jelezze, ha valami hibás, mint később egy jogorvoslati eljárásban.

 

Vannak olyan szakok, ahová a minimális ponthatárnál magasabb bejutási küszöböt határoztak meg?

Igen, de csak egyes ösztöndíjas képzéseknél: 2015-ben 41 szak esetén magasabb a magyar állami ösztöndíjas képzésekre történő felvétel feltételeként meghatározott minimális pontszám-követelmény, mint az általános minimum. Ezeket még decemberben nyilvánosságra hozták, pl. a Felvételi Tájékoztatóban is, így minden jelentkező tájékozódhat arról , hogy ezeken a szakokon az állami ösztöndíjas képzéshez milyen teljesítményt kell elérnie. Ilyen szak többek között a jogász, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás. Ugyanakkor e szakokon az önköltséges képzésre történő felvétel minimális feltétele csak a 280pont elérése.

 

Ha elértem a 280 pontot, akkor biztosan felvesznek állami ösztöndíjas képzésre?

Amennyiben elérte a 280pontot, teljesítette az esetleges egyéb követelményeket (pl. alkalmassági vizsga), és belefér az adott intézmény szakos kapacitásába, akkor felveszik, feltéve hogy a szak eléri az induláshoz szükséges létszámot. Ez azt jelenti, hogy ha az adott szakon a felvehető kapacitás 100 fő, és 90 jelentkező van 280ponttal vagy felette, akkor mindenkit felvesznek ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre, annak függvényében, hogy melyikre jelentkezett. Ha a 100 helyre 200 jelentkező van, akkor a jelentkezők teljesítménye alapján olyan ponthatárt állapítanak meg, amellyel 100 fő nyerhet felvételt. Itt is csak a pont számít, az nem, hogy valaki az ösztöndíjas vagy az önköltséges képzést választotta-e. Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet is, hogy a minőség védelme érdekében egyes szakokon a felsőoktatási intézmények saját döntés alapján állapítanak meg magasabb bejutási küszöböt (pl. mérnökképzésnél).

 

Mikor határozzák meg a felvételi ponthatárokat?

Az előzetes tervek szerint 2015. július 23-n hozzák meg az egyes szakok ponthatárait megállapító döntést. Ahol a kapacitásszám alatt van a jelentkezők száma, a ponthatár várhatóan 280pont lesz. Ott alakul ki ennél magasabb ponthatár, ahol túljelentkezés van, és ezért rangsorolni kell. A felvételi döntés során aki eléri az adott jelentkezési helyén a ponthatárt, azt fel kell venni (kivéve, ha egy sorrendben előbb megjelölt jelentkezési helyén már felvételt nyert), aki nem éri el a ponthatárt, azt arra a képzésre nem lehet felvenni. Ilyen esetben a jelentkező az általa másodikként, harmadikként, negyedikként vagy akár ötödikként megjelölt helyen száll ismét versenybe a pontszámaival.

 

Hogyan tudhatom meg, hogy az általam megjelölt szakon milyen ponthatárt állapítottak meg?

A ponthatárok 2015-bn július 23-án estétől elérhetőek lesznek a www.felvi.hu honlapon, illetve mindenki – aki a jelentkezéskor megadta a telefonszámát – kap egy sms-t, hogy sikeres-e a felvételije.

 

Pótfelvételinél kevesebb ponttal is be lehet jutni egyetemre vagy főiskolára, mint a tavaszi felvételin?

A pótfelvételinél is érvényesül a minimális felvételi követelmény, ami alapképzésben és osztatlan képzésben ezen eljárás során is 280pont. A pótfelvételi eljárásban ráadásul az adott képzésen, az adott intézményben nem lehet alacsonyabb a ponthatár, mint az általános eljárásban. Ez azt jelenti, hogy ha például adott szakon a júliusi ponthatár 345 pont, akkor a pótfelvételiben sem vehető fel alacsonyabb pontszámú jelentkező az adott szakra.

 

Mit tehetek, ha nem vettek fel?

Amennyiben a jelentkező úgy véli, hogy jogsérelem érte, például hibás volt a pontszámítása, akkor a besorolási döntés ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést az emberi erőforrások miniszterének címezve, az Oktatási Hivatal postacímére (1380 Budapest, Pf. 1190). Amennyiben azonban a jelentkezőnek az a fontos, hogy a sikertelen felvétel ellenére valahol mégis sikerüljön felsőoktatási tanulmányokat kezdenie, akkor érdemes ismételten jelentkezést benyújtani a pótfelvételi eljárásban. Ezt az eljárást 2015-ben július végén hirdetik meg a www.felvi.hu oldalon és augusztus végén lesz a döntés, így szeptemberben a képzések elkezdhetők. Igaz, a pótfelvételi eljárásban szinte kizárólag önköltséges helyekre lehet csak jelentkezni, de a későbbiekben kiváló tanulmányi eredmény esetén lehetséges az átsorolás ösztöndíjas képzésre.

 

Nyelvvizsga

 

Nincs nyelvvizsgám, de mindenképpen szeretnék, mire elvégzem az alapszakot. Ingyenes-e a nyelvoktatás az intézményekben, és lehet-e ingyen vizsgázni az intézményeken belül?

A legtöbb felsőoktatási intézményben működik nyelvvizsgaközpont vagy nyelvvizsga hely. A belső együttműködéstől függően van arra lehetőség, hogy az intézmény hallgatói idegen nyelvi képzésben szolgáltatásokhoz jussanak. Az intézmények sok helyen biztosítanak nyelvi képzést, van, ahol feltételként a tantervben írják elő nyelvi kurzusok felvételét. Vizsgázni azonban csak nyelvvizsgaközpontban, nyelvvizsga helyen lehet. Ingyen nyelvvizsgára nincs lehetőség a nyelvvizsgáról szóló rendelkezések értelmében.

 

Elfogadják-e plusz pontnak a nyelvvizsgát, ha azt július 10-e és szeptember 1-je között szerzem csak meg?

A jelentkezés során tájékozódhat a hallgató arról, hogy az adott szakon milyen többletpontokkal lehet számolni. Azon igazolásokat, amelyek többletpontra való jogosultságot adnak, július 9-ig be kellt mutatni, így a később megszerzett igazolások már nem érvényesíthetők az adott felvételi eljárásban.

 

Méltányossági alapon mentesülhetek-e a nyelvvizsga-kötelezettségek alól?

Az oklevél megszerzésének feltételrendszere, és ennek keretében az elsajátítandó nyelvtudás törvényi szinten szabályozott. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdése értelmében „A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy

  1. alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex,
  2. mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott

államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”

Az Nftv. 107. § (1) bekezdése szerint „Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

Az Nftv. 107. § (2) bekezdése szerint: „Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az Nftv. 107. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.”

 

Az Nftv. 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében ír elő. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti nyelvi követelményt (mesterképzésre való jelentkezéskor) először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.(Nftv. 111.§)

 

A fenti témákban felmerülő kérdésekről a www.oktatas.hu honlap NYELVVIZSGA menüpontjában tájékozódhatnak.

 

Képzési rendszer

 

Vidéken kezdtem meg tanulmányaimat, azonban családi körülményeim megváltozására tekintettel a fővárosba költözöm, lehetőségem van-e átjelentkezni egy másik felsőoktatási intézménybe?

A hallgató

  1. a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
  2. kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára.(42.§)

A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.

A fentiekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

 

Amennyiben párhuzamos képzésben folytatom tanulmányaimat állami ösztöndíjasként, mikortól kell számítani a munkaviszony fenntartási kötelezettséget?

Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fenntartási kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.

 

Mi a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkezők nyilatkozattételének rendje?

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés alapján a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.

A beiratkozás során az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező oly módon nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról, hogy a nyilatkozatot tartalmazó beiratkozási lapot két példányban saját kezűleg aláírja, vagy a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással eljáró képviselője aláírással látja el. A két aláírt példányból egy eredeti a hallgató, egy eredeti a felsőoktatási intézmény példánya.

A felsőoktatási intézmény a hallgatót a felsőoktatási információs rendszerbe abban az esetben jelentheti be magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formában, ha a hallgató a fentiek szerint nyilatkozott.

Az Oktatási Hivatal felkérte a tanulmányi rendszereket és a felsőoktatási intézményeket, hogy a beiratkozási lapon kötelező, nem módosítható elemként szerepeltessék a nyilatkozat következő szövegét: „Vállalom a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeit, és kijelentem, hogy a feltételeket megismertem.”

Az Oktatási Hivatal, a széleskörű tájékoztatás érdekében a felvételt nyert jelentkezőknek a besorolási határozattal megküldte az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételeire vonatkozó, az Nftv. 48/A. §-48/S. §-ai alapján készült általános tájékoztatót. Az Oktatási Hivatal az általános tájékoztatót elérhetővé tette az Oktatási Hivatal honlapján, továbbá felkérte a felsőoktatási intézményeket, hogy azt a helyben szokásos módon tegyék közzé.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról az önköltséges képzésről átsorolt hallgatóknak is nyilatkozniuk kell. Az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási intézmények rektorait körlevélben kérte fel, hogy a képzés feltételeiről szóló általános tájékoztatót az átsorolási döntéssel küldjék meg az átsorolt hallgatók részére.

Az Oktatási Hivatal által javasolt eljárásrend szerint az átsorolt hallgatóknak a félévre történő bejelentkezési időszakban írásban kell nyilatkozniuk a képzés feltételeinek vállalásáról oly módon, hogy miután a tanulmányi hivatal képviselője a hallgató személyazonosságáról meggyőződött, a hallgató a nyilatkozatot két példányban saját kezűleg aláírja vagy a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással eljáró képviselője aláírással látja el. A két aláírt példányból egy eredeti a hallgató, egy eredeti a felsőoktatási intézmény példánya.

Amennyiben hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a hallgató felvételi eljárás keretében magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott párhuzamos képzésre nyer felvételt, az új képzésére történő beiratkozás során teszi meg a nyilatkozatot a fentiekben vázolt eljárásrend szerint.

 

Milyen feltételei vannak a szakmai gyakorlatnak, illetve a hallgatói munkavégzésnek?

Az Nftv-ben szabályozott hallgatói munkavégzés, valamint a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás célja az (volt), hogy a hallgatók szervezett keretek között, egységes szempontok alapján vegyenek részt képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlaton, valamint, hogy szervezett keretek között vállalhassanak munkát felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.(Nftv.44.§)

A hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatás előnye, hogy a hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány pedig a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapított meg az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

A hallgatói munkavégzés szabályairól-, és a szakmai gyakorlat részletszabályairól a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket.

Az Nftv. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 44. §-ának (1) bekezdése b) pontja alapján a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. A 44. § (2) bekezdésben foglaltak értelmében a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

 

A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 16. §-a határozza meg a szakmai gyakorlóhely és a felsőoktatási intézmény által köthető, illetve kötendő együttműködési megállapodás tartalmi elemeit, míg annak 17-18. §-ai rendelkeznek a hallgató és a szakmai gyakorlóhely által kötelezően kötendő hallgatói munkaszerződés minimális tartalmi elemeiről.

A kormányrendelet 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Míg a 15. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. §-ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek a kormányrendelet 15. §-ának (3) bekezdése szerint.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11.§-a értelmében a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.A kormányrendelet 4. § -ának 4. és 5. pontja az alábbiak szerint határozzák meg a szakmai gyakorlat, valamint a szakmai gyakorlóhely fogalmát:

„4. szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására;

5. szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni.”

 

A fentiek alapján a kormányrendelet 4. §-ának 4. és 5. pontjában foglaltaknak is teljesülnie kell, ahhoz, hogy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai gyakorlat elfogadásra kerüljön a felsőoktatási intézmény által. Kizárólag a kormányrendelet 4. §-ának 4. pontjában foglalt, illetve a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek és gazdálkodó szervezetek minősülnek szakmai gyakorlóhelynek. Továbbá kizárólag abban az esetben van szó szakmai gyakorlatról, ha a gyakorlatra a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben kerül sor.

A fentiek alapján a szakmai gyakorlaton határozott idejű munkaszerződés kötésére kerül sor, amelyet meg kell kötni levelező tagozatos képzésben is. Az Nftv.44.§ (4) bekezdése felelősség-biztosítás megkötését csak a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára ír elő.

 

Hazai felsőoktatási ösztöndíjpályázatok

 

A Bursa Hungarica-ösztöndíj a felsőoktatási hallgatók részére kizárólag rászorultsági alapon (a tanulmányi eredmény figyelmen kívül hagyásával) adható szociális juttatás. Az ösztöndíjrendszer létrehozásának és működtetésének célja, hogy a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók és a felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok számára is elérhetővé tegye a felsőoktatásban való részvételt, elősegítse a képzéshez történő hozzáférést, valamint a szociális különbségek mérséklése érdekében biztosítsa a felsőoktatás résztvevőinek esélyegyenlőségét. További cél, hogy a szociális támogatási rendszerben azon a ponton állapítsák meg az ösztöndíjra való jogosultságot, ahol a legjobban ismerhetik a hallgató családi és életkörülményeit, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni – tehát a pályázó állandó lakóhelyén. A pályázatot ezért ahhoz a települési önkormányzathoz kell benyújtani, amelynek területén állandó lakóhellyel rendelkezik a hátrányos szociális helyzetű fiatal.

A többszintű támogatási rendszer részei:

  1. önkormányzati ösztöndíjrész (a település által megítélt és a megyei önkormányzat által kiegészíthető, a hallgatóknak adományozott szociális ösztöndíj)
  2. intézményi ösztöndíjrész (a hallgatók felsőoktatási intézményében az 51/2007. Korm. rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíj, azaz az „önkormányzati ösztöndíjrész” kiegészítése azzal megegyező mértékben; az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre eső legmagasabb összege az ösztöndíjrendszer fennállása óta változatlanul 5 000 forint – az intézményi összeghatárt az oktatásért felelős miniszter évente közzéteszi; az intézmények költségvetésében megjelölt, elkülönített forrás)

Az „A” típusú pályázatra jelentkezhetnek a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók, a „B” típusú pályázatra az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatalok, akik felsőoktatási képzésben kívánnak részt venni.

Az „A” típusú ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév (a pályázati forduló évében), a „B” típusú ösztöndíj időtartama 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév (a pályázati fordulóban induló tanév szeptemberétől, a felsőoktatási hallgatói jogviszony létesítésétől kezdődően).

A Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázatról részletes információ található a pályázatkezelő szervezet (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) honlapján (www.emet.gov.hu).

 

Az oktatásért felelős miniszter köztársasági ösztöndíjat adományoz – tanévenként, a felsőoktatási intézmények javaslata alapján – a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, tudományos diákköri munkában illetve szakmai téren kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére egy tanév időtartamára (10 hónapra).

 

Mi a köztársasági ösztöndíj adományozásának jogszabályi háttere?

A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

Ki írja ki a pályázatot?

A pályázatot az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet alapján a felsőoktatási intézmények írják ki, majd a bírálatot követően – a Korm. rendelet 24. § (2) és (4) bekezdése értelmében – az intézmény szenátusa tesz javaslatot a miniszter részére az ösztöndíj adományozására.

 

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A pályázatot ahhoz a felsőoktatási intézményhez kell benyújtania a hallgatónak, ahol hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (a helyben közzétett pályázati felhívásnak megfelelően).

 

Ki jogosult a pályázat benyújtására?

A köztársasági ösztöndíj-pályázat benyújtására jogosult az államilag támogatott – magyar állami (rész)ösztöndíjas – illetve költségtérítéses, teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgató, az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 10. § (3) valamint 24. § (3) bekezdésének megfelelően.

 

Hová kell benyújtania a hallgatónak a pályázati döntésre vonatkozó fellebbezést, jogorvoslati kérelmet?

A jogorvoslati kérelmet illetve a fellebbezést a hallgató felsőoktatási intézményéhez kell benyújtani.

 

Ki jogosult a köztársasági ösztöndíj folyósítására?

A köztársasági ösztöndíj folyósítására jogosult az államilag támogatott – magyar állami (rész)ösztöndíjas – illetve költségtérítéses, teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgató, az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 10. § (3) valamint a 24. § (3)-(6) bekezdésének megfelelően. Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható, a jogosultsági feltételek megléte esetén.

 

Mennyi a köztársasági ösztöndíj összege (normatívája)?

A köztársasági ösztöndíj összege havonta 34 ezer forint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv 114/D § (1) bekezdésének megfelelően.

 

Mi a teendő intézményváltás esetén?

A köztársasági ösztöndíj egy tanévre (10 hónapra) szól, amennyiben a hallgató jogviszonya alapján jogosult ezen ösztöndíj folyósítására az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 10. § (3) valamint a 24. § (3)-(6) bekezdése szerint. Intézményváltás esetén az ösztöndíjat az az intézmény folyósítja a hallgatónak, amelyben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik; az új jogviszony létesítésekor a hallgatónak jeleznie kell a fogadó intézményben az adott tanévre vonatkozó köztársasági ösztöndíjra való jogosultságot.

 

A Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként megvalósuló Nemzeti Kiválóság Program célja a kimagasló oktatási, kutatási tevékenység ösztönzése a nemzetgazdasági, valamint az európai gazdasági térség szempontjából jelentős eredmények elérése céljából. Fő tevékenysége egy olyan átfogó pályázati rendszer megvalósítása, ami lehetővé teszi az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét, a kiváló MSc- és doktoranduszhallgatók, doktorjelöltek és doktori fokozatot szerzett oktatók-kutatók nemzeti K+F programokban való részvételének támogatását. A tehetséggondozó program elősegíti, hogy a legkiválóbb doktorjelöltek, oktató-kutatók Magyarországon vállaljanak munkát, továbbá vonzóvá teszi a külföldön dolgozó kiváló magyar oktatók, kutatók számára a Magyarországra történő visszatelepülés, valamint a kiváló külföldi oktatók, kutatók számára a magyarországi K+F projektekben való részvétel lehetőségét.

A Nemzeti Kiválóság Programról részletes információ található a pályázatkezelő szervezet (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) honlapján.

További információ kérhető a projektre és a pályáztatás folyamatára vonatkozóan: tamop424@kih.gov.hu

Az egyes ösztöndíj-kategóriákra vonatkozó kérdések a pályázati útmutatókban szereplő e-mail címeken vagy a www.nemzetikivalosag.hu honlapon tehetők fel.

Telefon: +36 (1) 301-3200 (kérni kell a Nemzeti Kiválóág Program projektirodáját);
a tatabányai iroda telefonszáma: 06-34-300-798;

elérhető hétfőtől csütörtökig 8:00-16:30, pénteken 9:00-14:00 óráig.

 

A Campus Hungary Program a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként megvalósuló felsőoktatási mobilitási program, mely célul tűzi ki – az EU felsőoktatási célkitűzéseihez igazodva – a hazai felsőoktatás minél intenzívebb bekapcsolódását a nemzetközi mobilitási folyamatokba. A Campus Hungary ösztöndíjrendszer alapvető célja a magyar felsőoktatási hallgatói mobilitás támogatása és ösztönzése.

Mobilitási támogatás keretein belül a konvergencia régióban (nem Budapest és Pest megye) található magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói külföldi hosszú tanulmányútra/féléves részképzésre, szakmai gyakorlatra, rövid és csoportos tanulmányútra pályázhatnak, amagyarországi felsőoktatási intézmények munkatársai külföldi rövid és hosszú tanulmányútra pályázhatnak.

A Campus Hungary Ösztöndíjról részletes információ található a pályázatkezelő szervezet (Balassi Intézet) által működtetett honlapon: www.campushungary.hu/

További információ az alábbi elérhetőségeken kérhető:

E-mail: info@campushungary.hu

Telefon: +36 (72) 501-662 (elérhető hétfőtől csütörtökig 9:00-15:00, pénteken 9:00-13:00 óráig).

 

Az új, osztatlan tanárképzésben részt vevő hallgatók támogatása érdekében a kormány megalapította a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat. Az elmúlt 20 évben, de különösen 2004 után jelentős mértékben csökkent a természettudományos tanárképzésre jelentkezők száma. Az állam vállalt célja, hogy azokat az érettségiző fiatalokat, akik elkötelezettek a tanári hivatás iránt, jelentkezési döntésükben is ösztönözze a tanári tanulmányok, majd a tanári pálya, a tanári életforma választására. A programban biztosított ösztöndíj mértéke alapesetben eléri a 25 000 Ft-ot havonta, de egyes kiemelt természettudományi és egyéb megállapított hiány szakok esetében a mértéke elérheti a havi 75 000 Ft-ot is. A pályázati kiírást, a szerződések megkötését és a kifizetéseket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. Pályázni – a képzésre felvett és beiratkozó hallgatóknak – a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program keretében szeptember folyamán lesz majd lehetőség.

További információ az alábbi elérhetőségeken kérhető:

klik.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij

osztondij@klik.gov.hu

 

A Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj a Kormány által alapított ösztöndíj, melynek célja a felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező olimpiai sportágakban sportoló azon hallgatók támogatása, akiknek tanulmányaik ideje alatt esélyük van arra, hogy Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai érmet szereznek.

Az ösztöndíjprogram működtetéséért a sportpolitikáért felelős miniszter felel. Az ösztöndíjprogram működtetésében a minisztert tanácsadó testület segíti, amelynek tagjait a miniszter kéri fel. Az ösztöndíj odaítéléséről a miniszter dönt. Az ösztöndíjra javasolt hallgatókat a miniszter három – Európa-bajnoki, világbajnoki, és olimpiai – kategóriába sorolja. Az ösztöndíj összegét a kategóriákba történő sorolások, illetve a korábbi versenyeredmények határozzák meg. A miniszter az ösztöndíjra érdemes sportolókról javaslatokat kér a Magyar Olimpiai Bizottságtól, illetve a szakszövetségektől. Ezek a szervezetek olyan versenyzőre tehetnek javaslatot, aki felsőoktatási intézmény hallgatója vagy az intézménybe már felvételt nyert, ezen kívül vállalja, hogy felsőfokú végzettséget és szakképzettséget szerez, valamint a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt kiemelkedő, nemzetközi éremesélyre jogosító sportteljesítményt nyújt.

Az adómentes ösztöndíjat a sportolónak félévente folyósítják abban az esetben, ha az adott tanulmányi időszakra bejelentkezett, s a Gerevich Aladár-sportösztöndíj mellett is adható.

Az „Út a diplomához” esélyteremtő ösztöndíj- és önköltség-támogatási program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, felsőfokú végzettséghez jutásának támogatása.

Pályázatot nyújthat be a Magyarország területén működő felsőoktatási intézményben alap-, mester vagy osztatlan képzési szintű, nappali, esti vagy levelező munkarendű képzésben a támogatási időszakra vonatkozóan aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, magyar állampolgárságú hallgató, amennyiben az adott szintű végzettséggel még nem rendelkezik, vagy azonos szintű más képzésben nem vesz részt (pl.: mesterképzésben való részvétel csak olyan esetben támogatható, ha a hallgató nem rendelkezik a szintnek megfelelő végzettséggel és nem is vesz részt más ilyen végzettséget adó képzésben).

A pályázati feltételeknek megfelelő hallgató ösztöndíj-támogatási és önköltség támogatási komponensre nyújthat be pályázatot.

Az „Út a diplomához ” esélyteremtő ösztöndíj- és önköltség-támogatási programról részletes információ található a pályázatkezelő szervezet (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) honlapján (www.emet.gov.hu).

 

Tehetséggondozás

 

A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet. Célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

 

Mi a szakkollégiumok működésének jogszabályi háttere?

A szakkollégiumi tehetséggondozást, a szakkollégiumok működését a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza.

A hazai szakkollégiumi mozgalomról, a Szakkollégiumi Chartáról, az Interkollról valamint a szakkollégiumok minősítéséről részletes információ található a szakkollégiumi mozgalom honlapján.

 

A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben működő önképzőköri forma. A diákköri tevékenység alapja az oktatók és hallgatók közötti együttműködés, műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe.

 

Mi a tudományos diákkörök működésének jogszabályi háttere?

A tudományos diákköri kiválóság elismerését, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), a tudományos diákkörök (TDK) valamint az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) működését a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza.

A tudományos diákkörről (TDK), az Országos Tudományos Diákköri Tanácsról (OTDT) valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról részletes információ található az OTDT honlapján.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Ügyfélszolgálat
Lábléc
Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
Telefon: szociális és családtámogatási ügyekben: (06-1) 795-3168

oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755



Link küldés
.
Cikk nyomtatás