GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja
Gyakran feltett kérdések

Milyen kötelezettségei vannak a magyar állami ösztöndíjas képzésre felvetteknek?

Az állami ösztöndíjas képzésre felvett jelentkezőknek a beiratkozáskor kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják az állami ösztöndíjas képzés feltételeit, amelyeket a nemzeti felsőoktatási törvényben rögzítettek. Erről minden állami ösztöndíjas felvett jelentkező részletes ismertetést kap a besorolási döntéssel együtt.

 

Ha csak önköltséges képzésre vesznek fel, átmehetek-e államilag finanszírozott szakra? Rendelkezik erről törvény, vagy saját hatáskörben döntenek erről az intézmények?

A felvételi eljárásban nincs lehetőség állami ösztöndíjas képzésre átmenni. A hallgatói jogviszony létesítését követően van azonban mód arra, hogy ha az intézményben felszabadul egy ösztöndíjas hely, akkor egy azonos szakon tanuló önköltséges hallgató kérelem alapján erre átvételre kerüljön. Az átvétel feltételeiről, a lehetőség meghirdetéséről az adott intézmény dönthet. Feltételként a legtöbbször jó tanulmányi eredményekhez kötött, legalább két féléves tanulmányokat írhatnak elő.

 

Pontosan hány félévet lehet államilag támogatott képzésben részt venni?

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (a továbbiakban: Nftv. 47. §).

Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.

A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.

A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni:

  1. a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,
  2. a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni,
  3. azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

 

Milyen esetben sorolhatnak át önköltséges képzésre?

A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell besorolni. (Nftv. 48. §)

A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja.

Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.

Az Nftv. hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a beiratkozást megelőzően igazolással élhet. Költségtérítéses képzésre 1997. január 1-jétől volt lehetőség. Az előtte végzett tanulmányokat támogatott képzési idő számításánál is támogatott képzési időnek kell figyelembe venni.

 

Állami ösztöndíjasként kezdem meg tanulmányaimat, milyen feltételei vannak a támogatott képzés igénybevételének?

A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:

  1. az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
  2. az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
  3. átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított az Nftv. 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
  4. visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított az Nftv. 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fenntartási kötelezettséget a származási országában is teljesítheti. A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót e kötelezettségek nem terhelik.

A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

A fentieket alkalmazni kell az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolt, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átvétel alapján hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóra is.

 

Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat?

Tanulmányi ösztöndíjat a hallgató tanulmányainak második félévétől kaphat. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozat) képzésben részt vevő hallgatója részesülhet. A tanulmányi ösztöndíj további feltételeit a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg.

 

Milyen feltételekkel kaphat valaki szociális támogatást?

A rászorultsági alapon adható juttatások

Alaptámogatás

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jogszabályban meghatározott sajátos élethelyzetben van, például fogyatékos, halmozottan hátrányos helyzetű, árva, nagycsaládos, stb.

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jogszabályban meghatározott sajátos élethelyzetben van. például fogyatékos, halmozottan hátrányos helyzetű, árva, nagycsaládos, stb.

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.

A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult szociális helyzetének megállapítása alapján, és

  1. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
  2. halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
  3. családfenntartó, vagy
  4. nagycsaládos, vagy
  5. árva.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult szociális helyzetének megállapítása alapján és

  1. hátrányos helyzetű, vagy
  2. gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
  3. félárva.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje szerinti – nem a részképzés idejére adományozott – ösztöndíjban részesül.

A hallgató szociális helyzete megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.

A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer hoznak döntést.

 

Hárman vagyunk testvérek, ezért különböző kedvezményekben részesültünk (tankönyv, iskolai étkezés). Akkor is járnak e kedvezmények, ha már nagykorú vagyok és egyetemre járok?

Az a felnőtt ember, aki a felsőoktatásban hallgatóként tanulmányokat folytat, szociális alapú és tanulmányi alapú támogatásban részesülhet. A szociális alapú támogatás jogcímei: az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása. Az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint a működési költségek finanszírozásához kapcsolódóan van lehetőség a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére. Étkeztetési kedvezmény biztosítására a felsőoktatásban nincs már lehetőség.

 

Kaphatok-e utazási támogatást?

A hallgatói jogviszonya alapján kedvezményre jogosult, ha diákigazolvánnyal vagy iskolalátogatási igazolással rendelkezik, ennek birtokában a lakóhely (tartózkodási hely) és az oktatási intézmény között kedvezményes bérlettel lehet utazni.

A felsőoktatási intézmények nappali és esti tanrendben részt vevő hallgatója:

  1. bármely viszonylatban korlátlan számú kedvezményes menetjeggyel,
  2. a lakóhely (tartózkodási hely) és az oktatási intézmény között kedvezményes bérlettel utazhat.

A felsőoktatási intézmények levelező munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő hallgató a lakóhely és az oktatási intézmény között megváltható kedvezményes menetjeggyel utazhat.

A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb

  1. a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi,
  2. a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe.

Lehet-e még jelentkezni Bursa Hungaricára, hogy szeptembertől is kapjak ösztöndíjat, vagy csak a következő félévtől?

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely az ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból, és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében az 51/2007. Korm. rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból áll. Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázat keretében minden év szeptemberében meghirdeti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot a települési önkormányzatok és felsőoktatási hallgatók számára az adott tanév második, és a következő tanév első félévére vonatkozóan, valamint felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára. A 2015. évi pályázati forduló pályázati felhívása 2014. augusztus 27-én jelent meg a www.emet.gov.hu oldalon, a pályázatok benyújtásának határideje 2014. november 7. volt. A 2016. évi pályázati forduló pályázati felhívása várhatóan 2015 augusztusában-szeptemberében jelenik meg.

 

Mikor kell igényelni kollégiumot és hol?

Kollégiumi felvételre az egyes felsőoktatási intézményhez lehet kérelmet benyújtani. A felsőoktatási intézmény erről általában az eredményes felvételről szóló döntéssel egy időben küld levélben értesítést. A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján döntenek. A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, stb.

 

Kaphatok-e kollégiumi támogatást?

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint.

A nem kollégiumi egyéb lakhatási feltételek támogatásához a hallgató szociális támogatás keretében kaphat hozzájárulást.

 

Hátrányos helyzetű hallgatók támogatása

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján „A Kormány a hátrányos helyzetű hallgatói csoport esélyegyenlőségét a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai során biztosítja.A felvételi rendszer részletszabályait, így a hátrányos helyzetű hallgatói csoport számára biztosított többletpontok megszerzésének feltételeit a kormány külön rögzítette a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben. A hátrányos helyzetű hallgatói csoportok felsőoktatási tanulmányait a Mentorprogram, az Út a diplomához ösztöndíj, a roma szakkollégiumok, a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatja.

A Mentorprogram a felsőoktatási esélyegyenlőségi stratégia része; célja a felsőoktatásban tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőségi stratégia célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknak nagyobb esélyük legyen tehetségük kibontakoztatására. A Mentorprogram azoknak a leendő elsőéves hallgatóknak a megsegítésére hivatott, akik szociális körülményeik miatt hátrányos vagy/és halmozottan hátrányos helyzetűeknek minősülnek. A jelentkező hallgatókat egy – azonos intézményben és szakterületen tanuló felsőbb éves – mentor segíti: tanácsokat ad tanulmányi és oktatási ügyekben, informálja az aktuális pályázatokról, hallgatói juttatásokról és ösztöndíjakról. Legfontosabb feladata, hogy felkészítse a mentorált hallgatót a segítség nélküli egyetemi életre. Egy mentor több hallgatót is segíthet. A program sikerének kulcsa a személyességben, az egyéni problémamegoldásban, a személyes odafigyelésben rejlik. A Mentorprogramot az EMMI támogatja, a szervezési teendőket 2009-től a HÖOK látja el.

A diákhitellel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre a www.diakhitel.hu oldalon találhatók meg a válaszok.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Ügyfélszolgálat
Lábléc
Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
Telefon: szociális és családtámogatási ügyekben: (06-1) 795-3168

oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755



Link küldés
.
Cikk nyomtatás