GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja
Gyakran feltett kérdések

Vidéken kezdtem meg tanulmányaimat, azonban családi körülményeim megváltozására tekintettel a fővárosba költözöm, lehetőségem van-e átjelentkezni egy másik felsőoktatási intézménybe?

A hallgató

  1. a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
  2. kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. (42.§)

A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.

A fentiekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

 

Amennyiben párhuzamos képzésben folytatom tanulmányaimat állami ösztöndíjasként, mikortól kell számítani a munkaviszony fenntartási kötelezettséget?

Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fenntartási kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.

 

Mi a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkezők nyilatkozattételének rendje?

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés alapján a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.

A beiratkozás során az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező oly módon nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról, hogy a nyilatkozatot tartalmazó beiratkozási lapot két példányban saját kezűleg aláírja, vagy a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással eljáró képviselője aláírással látja el. A két aláírt példányból egy eredeti a hallgató, egy eredeti a felsőoktatási intézmény példánya.

A felsőoktatási intézmény a hallgatót a felsőoktatási információs rendszerbe abban az esetben jelentheti be magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formában, ha a hallgató a fentiek szerint nyilatkozott.

Az Oktatási Hivatal felkérte a tanulmányi rendszereket és a felsőoktatási intézményeket, hogy a beiratkozási lapon kötelező, nem módosítható elemként szerepeltessék a nyilatkozat következő szövegét: „Vállalom a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeit, és kijelentem, hogy a feltételeket megismertem.”

Az Oktatási Hivatal, a széleskörű tájékoztatás érdekében a felvételt nyert jelentkezőknek a besorolási határozattal megküldte az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételeire vonatkozó, az Nftv. 48/A. §-48/S. §-ai alapján készült általános tájékoztatót. Az Oktatási Hivatal az általános tájékoztatót elérhetővé tette az Oktatási Hivatal honlapján, továbbá felkérte a felsőoktatási intézményeket, hogy azt a helyben szokásos módon tegyék közzé.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról az önköltséges képzésről átsorolt hallgatóknak is nyilatkozniuk kell. Az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási intézmények rektorait körlevélben kérte fel, hogy a képzés feltételeiről szóló általános tájékoztatót az átsorolási döntéssel küldjék meg az átsorolt hallgatók részére.

Az Oktatási Hivatal által javasolt eljárásrend szerint az átsorolt hallgatóknak a félévre történő bejelentkezési időszakban írásban kell nyilatkozniuk a képzés feltételeinek vállalásáról oly módon, hogy miután a tanulmányi hivatal képviselője a hallgató személyazonosságáról meggyőződött, a hallgató a nyilatkozatot két példányban saját kezűleg aláírja vagy a Polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással eljáró képviselője aláírással látja el. A két aláírt példányból egy eredeti a hallgató, egy eredeti a felsőoktatási intézmény példánya.

Amennyiben hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a hallgató felvételi eljárás keretében magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott párhuzamos képzésre nyer felvételt, az új képzésére történő beiratkozás során teszi meg a nyilatkozatot a fentiekben vázolt eljárásrend szerint.

 

Milyen feltételei vannak a szakmai gyakorlatnak, illetve a hallgatói munkavégzésnek?

Az Nftv-ben szabályozott hallgatói munkavégzés, valamint a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás célja az (volt), hogy a hallgatók szervezett keretek között, egységes szempontok alapján vegyenek részt képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlaton, valamint, hogy szervezett keretek között vállalhassanak munkát felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.(Nftv. 44.§)

A hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatás előnye, hogy a hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány pedig a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapított meg az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

A hallgatói munkavégzés szabályairól és a szakmai gyakorlat részletszabályairól a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket.

Az Nftv. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 44. §-ának (1) bekezdése b) pontja alapján a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. A 44. § (2) bekezdésben foglaltak értelmében a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 16. §-a határozza meg a szakmai gyakorlóhely és a felsőoktatási intézmény által köthető, illetve kötendő együttműködési megállapodás tartalmi elemeit, míg annak 17-18. §-ai rendelkeznek a hallgató és a szakmai gyakorlóhely által kötelezően kötendő hallgatói munkaszerződés minimális tartalmi elemeiről.

A kormányrendelet 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Míg a 15. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. §-ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek a kormányrendelet 15. §-ának (3) bekezdése szerint.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11.§-a értelmében a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

A kormányrendelet 4. § -ának 4. és 5. pontja az alábbiak szerint határozzák meg a szakmai gyakorlat, valamint a szakmai gyakorlóhely fogalmát:

„4. szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására;

5. szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni.”

A fentiek alapján a kormányrendelet 4. §-ának 4. és 5. pontjában foglaltaknak is teljesülnie kell, ahhoz, hogy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai gyakorlat elfogadásra kerüljön a felsőoktatási intézmény által. Kizárólag a kormányrendelet 4. §-ának 4. pontjában foglalt, illetve a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek és gazdálkodó szervezetek minősülnek szakmai gyakorlóhelynek. Továbbá kizárólag abban az esetben van szó szakmai gyakorlatról, ha a gyakorlatra a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben kerül sor.

A fentiek alapján a szakmai gyakorlaton határozott idejű munkaszerződés kötésére kerül sor, amelyet meg kell kötni levelező tagozatos képzésben is. Az Nftv. 44.§ (4) bekezdése felelősségbiztosítás megkötését csak a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára ír elő.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Ügyfélszolgálat
Lábléc
Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
Telefon: szociális és családtámogatási ügyekben: (06-1) 795-3168

oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755



Link küldés
.
Cikk nyomtatás