GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Alapértelmezett színséma Nagykontrasztú színséma
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja
2015. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások a gyermekvédelmi, gyámügyi területen

2015. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások a gyermekvédelmi, gyámügyi területen

 

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt érintő változások

 

1. Nevelőszülő képesítési előírásai

A nevelőszülői tevékenységre jelentkező személynek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez az eddigi egy helyett kétféle képesítési előírás teljesítése közötti választási lehetőségét teremti meg. A nevelőszülőnek jelentkező személy nem csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzését, hanem a 60 órás nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzését követően is megkezdheti a nevelőszülői tevékenységét. A gyermek biztonságos ellátása, a nevelőszülő számára alapvetően fontos tudás megszerzése érdekében azt is meghatározza a Gyvt., hogy a nevelőszülői tevékenység az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul sikeres letételét követően kezdhető meg.

2015. július 1-jétől újabb változást jelent majd a módosítás azáltal, hogy a nevelőszülő választhat, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzését vállalja vagy a miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program eredményes elvégzését.

 

2. Az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben résztvevő személy előzetes tudásának, meglévő képesítésének, végzettségének beszámítására, az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben alkalmazható óralátogatás alóli felmentésekre vonatkozó szabályozás

Az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben való részvétellel járó leterheltség csökkentése, a nevelőszülői tevékenység szempontjából releváns előzetes tudás, szakmai gyakorlat azonos mértékű elismerésének és beszámításának biztosítása érdekében a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletbe olyan tartalmú rendelkezések épültek be, amelyek biztosítják, hogy a képzőintézmény köteles megállapítani a nevelőszülő szakképzésben résztvevő OKJ-s nevelőszülő szakképzést megelőzően a jogszabályban meghatározott eredményesen elvégzett képzésének, vagy annak egyes tananyagegységeinek, megszerzett végzettségének, nyelvvizsga meglétének alapján a jogszabályban meghatározott óraszámú óralátogatás alóli felmentést, a nevelőszülő szakképzésben résztvevő által rendelkezésre bocsátott oklevelek, tanúsítványok, igazolások alapján.

 

3. Külön ellátmány banki költségekre való felhasználhatósága

A gyermekek ellátására fordítandó juttatások bankszámlán történő fogadása, kezelése a nevelőszülő számára többletköltséggel jár, ez indokolja, hogy a háztartás rezsiköltségeire felhasználható külön ellátmányból a bankszámla költsége is fedezhető legyen. A gyermekek ellátására folyósított költségvetési források védelmét szolgálja, hogy azt külön bankszámlán kell fogadni és kezelni, így nem lehet letiltást vezetni ezen összegekre abban az esetben, ha a nevelőszülőt terheli valamilyen fizetési kötelezettség, melynek a saját jövedelméből kell eleget tennie.

 

4. Korlátozás nélküli munkavégzés lehetősége

A más keresőtevékenységre vonatkozó korlátozó szabály feloldásának célja, hogy a nevelőszülő ne kerüljön választási kényszer elé a nevelőszülői feladatellátása és más keresőtevékenysége tekintetében, ha e két feladat egymás mellett reálisan ellátható. A szabályozás a nevelőszülői hálózatot működtető számára írja elő annak kötelezettségét, hogy az adott nevelőszülő helyzetét, az érintett gyermekek ellátásának feltételeit értékelje. A nevelőszülő által egyéb keresőtevékenység végzésére – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.

 

5. Szabadságolás szabályozása

A törvénymódosítás minden nevelőszülő számára biztosítja a fizetett szabadságot és annak garantált mértékét. Az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben három munkanap szabadság illeti meg. A férőhelyek betöltöttségének változásai miatt negyedévenként szükséges kiszámolni a nevelőszülőt megillető szabadság mértékét. A különböző nevelőszülői élethelyzetekre reagálva a szabályozás biztosítja, hogy a naptári évben ki nem vett szabadság, vagy annak egy része kötelezően megváltásra kerüljön. Ezzel egyszerűsödnek a nevelőszülő szabadságának kiadására vonatkozó rendelkezések, valamint választási lehetőséget kap a nevelőszülő a szabadság igénybevétele vagy megváltása tekintetében. A szabadság megváltásának lehetőségéből az is következik, hogy ebben az esetben nem szükséges a nevelőszülő helyettesítéséről gondoskodni.

 

6. Jogállási törvények módosítása a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony összeférhetetlenségének megszüntetése érdekében

A különböző hivatásrendekben a pártatlan munkavégzés érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek, amelyek bizonyos esetekben (pl. bírák, ügyészek) a tudományos, oktatói, művészi és szerzői jogi védelemben részesülő munka kivételével kizárják más keresőtevékenység folytatását (további jogviszony létesítését), vagy azt bejelentéshez vagy a munkáltató előzetes engedélyéhez kötik (pl. kormánytisztviselők). A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység – hasonlóan a tudományos, oktatói stb. tevékenység végzéséhez – nem összeférhetetlen ezeknek a hivatásrendeknek a gyakorlásával. A Gyvt. szabályozásával egyértelművé válik, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése nem érinti a nevelőszülő további jogviszonyainak a munkaidejét.

 

7. A nevelőszülői jogviszony szüneteltetésére vonatkozó külön megállapodásra vonatkozó szabályozás

Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett folytatott más jogviszonyában kéri nyugdíjaztatását, a hatályos szabályok alapján ehhez legalább egy napon nem állhat biztosítással járó jogviszonyban. Utána nyugdíjasként már ismét foglalkoztatható lesz, de mindenképpen lesz egy lefedetlen időszak, ami a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek(ek) gondozási helye, gondozási napjai szempontjából problémát jelent. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján azon az egyetlen napon tehát, amelytől kezdődően a nevelőszülőnek az öregségi nyugdíjat, résznyugdíjat vagy a korhatár előtti ellátást megállapítják, nem állhat nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban sem. A Gyvt. módosítása a hiányzó egy napra is jogszerűvé teszi a gyermek nevelőszülőnél való nevelkedését, annak érdekében, hogy ne kelljen a gondozási helyét megváltoztatni és a nevelőszülő folyamatosan jogosult legyen a gyermek után járó ellátások, juttatások igénybevételére.

(Forrás: Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály)

 

 

Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya illetékességi területét érintő fontosabb változások 2015. január 1. napjától

 

1. Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben

A belépési hozzájárulás – a rehabilitációs intézmények, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett tartós bentlakásos ellátás esetében kérhető az igénylő beköltözését megelőzően. Az állami, önkormányzati, nem állami és egyházi fenntartó egyaránt megállapíthatja konkrét összegben az általa meghatározott egyes intézményi férőhelyekre. Egyházi és nem állami fenntartók esetében a belépési hozzájárulással érintett férőhelyek aránya nem haladhatja meg az intézmény férőhelyeinek 50%-át. A belépési hozzájárulás maximális összege nyolc millió forint lehet, melyet a fenntartó évente egyszer változtathat meg, és amelyet az állampolgárok tájékoztatása érdekében közzé kell tennie. Az ellátásra szoruló személyek jelentős része nem rendelkezik megfelelő rendszeres jövedelemmel, vagyonnal, hogy hozzájárulást tudjon fizetni, az ő ellátásukról is gondoskodni kell. A feladatellátásra kötelezett fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást csak azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem képes megfizetni. Ha az ellátás az intézménybe történő beköltözést követő 3 éven belül megszűnik – ideértve az ellátott elhalálozásának esetét is –, a fenntartónak a hozzájárulás időarányos részét vissza kell fizetnie. Amennyiben az intézményi jogviszony az ellátott halála miatt szűnik meg, a visszafizetendő összeg az örökösnek, illetve a befizetőnek jár vissza. A fenntartónak a belépési hozzájárulásból származó bevételi forrást az intézményei fenntartására és fejlesztésére kell fordítania. A megüresedett emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó választhatja a neki kedvezőbb belépési hozzájárulás szabályainak alkalmazását, de ez a férőhely minősítését nem érinti.

 

2. Térítési díj megállapítása

Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.

 

3. Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben

A szociális intézmények térítésmentes ellátást biztosítanak az olyan személyek számára, akik az intézménybe történő felvételükkor nem rendelkeznek jövedelemmel, mivel rendszeres pénzellátásuk – pl. rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, stb. – megállapítása még folyamatban van. Ugyanakkor később a rendszeres pénzellátás számukra akár több hónapra visszamenőlegesen kerül megállapításra, a kérelem beadásának napjától. Ha az ellátott részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja legyen.

 

4. Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása

Az intézményi jogviszony megszüntetésének esetköre kibővül azzal, ha az ellátott térítésidíj-fizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék. Ebben az esetben, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítési összegét meghaladja, intézményi jogviszonya megszüntethető. E szabály nem alkalmazható, ha a kötelezett ingatlanvagyonán jelzálogjog került bejegyzésre. Az ellátott érdekeit szolgálja, hogy tartozás esetén három hónap elteltével írásban tájékoztatni kell a jogkövetkezményekről. Annak megállapítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok változása miatt áll-e fenn, jövedelemvizsgálatot kell lefolytatni.

 

5. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása

A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási párhuzamosságok felszámolásának első lépéseként az új szolgáltatások létrehozása esetén 2015. január 1-jét követően családsegítés szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltató keretében lehet létrehozni. Az integrálási kötelezettség jelenleg tehát nem érinti a 2014. december 31-én egy településen működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat. Ha viszont az egyik szolgáltatás már működik a településen, és a másikat újonnan hozzák létre, akkor a fenti szabály alkalmazandó.

 

6. A támogatott lakhatás szabályainak módosítása

A fenntartó a már meglévő ápoló-gondozó otthoni férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezheti át, illetve új intézmény és új férőhelyek csak lakásban vagy házban alakíthatók ki. 2015. január 1. napjától azonban lehetőség van arra, hogy az ápoló-gondozó otthonok 50 férőhelyig bővíthetőek legyenek ápoló-gondozó otthoni formában is, ebben az esetben az új férőhelyeket nem kell támogatott lakhatás formájában megszervezni.

 

Amennyiben valamely krízishelyzet folytán (csődbe jutó fenntartó, természeti katasztrófa) szükségessé válik, hogy más fenntartó működtesse tovább a szolgáltatást, a fenntartót nem köteles az intézményt vagy az átvett férőhelyeket támogatott lakhatás formájában működtetni tovább. Nem minősül új intézménynek, ha az átvett intézmény újként lesz bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, illetve nem minősül új férőhelynek, ha az átvett intézmény ellátottjait a fenntartó a már meglévő intézményeiben látja el új férőhelyek létrehozásával. A krízishelyzet a feladatellátási kötelezettségre tekintettel elsősorban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára jelent megoldandó helyzetet, de önként vállalhatja a feladatellátást egyházi vagy civil fenntartó is.

 

A támogatott lakhatás igénybevevői esetében nem kell a külön jogszabály szerinti felülvizsgálatot elvégezni, mivel a komplex szükségletfelmérés meghatározott időközönkénti megismétlése – a két vizsgálat céljainak egyezősége okán – kiváltja azt.

 

7. A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása

A szociális szolgáltatások esetében 2012 óta csak az a szolgáltató, intézmény jogosult állami támogatásra, amely a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe befogadást nyer. Az egyedi esetek kezelése érdekében a tervezet jogkört biztosít az emberi erőforrások miniszterének arra – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével –, hogy indokolt esetben az adott szolgáltatás befogadása mellett döntsön a kapacitásokra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, az ellátási szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása, valamint az adott területen hiányzó szolgáltatás pótlása.

 

A kapacitástól függetlenül befogadható esetek köre kiegészül a költségvetési többletkiadást nem eredményező ellátotti létszám-, férőhely-átadás, valamint az állami fenntartó által nem kötelező feladatként ellátott családsegítés szolgáltatás befogadásának esetével. Egyszerűsödik továbbá a befogadási eljárás annyiban, hogy az állami kötelező feladatot ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mentesül a befogadási kötelezettség alól, hiszen a bentlakásos ellátások kötelező feladatellátásának állami átvételével egyidejűleg ezen szolgáltatások finanszírozása is átalakult, így nincs szükség arra, hogy az állam a saját fenntartásában lévő szolgáltatásait befogadja.

 

8. Hajléktalan személyek védelmében

A szociális intézmények legfeljebb százötven főt láthatnak el. 2015. január 1. napjától a törvény kivételként nevesíti e rendelkezés alól a hajléktalan személyek szakosított ellátásait. Kiemelt cél, hogy senki ne kerüljön életveszélybe, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia.

 

9. A gyermekek átmeneti gondozására vonatkozó szabályok módosítása

2015. január 1. napjától a gyermek elhelyezése meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 18. életévét betöltötte. Továbbá a családok átmeneti otthonában a nagykorú testvér tartózkodási ideje meghosszabbítható a 24. életévéig, amennyiben köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, és ezt félévente igazolja.

 

Családok átmeneti otthonában előfordul, hogy az ott tartózkodó szülő súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsít a házastársa, a gyermeke, illetve a dolgozók irányában, így az intézményből való azonnali eltávolítása indokolt. 2014. december 31. napjáig az intézményi jogviszony megszüntetését csak a házirend ismételt súlyos megsértése esetén teszi lehetővé, és jogorvoslat esetén a döntésig biztosítani kellett a jogosult számára az ellátást. 2015. január 1. napjától szigorodik a szabályozás, megmarad jogorvoslatként a fenntartóhoz való fordulás joga, azonban a döntésig nem kell az ellátást biztosítani a veszélyeztető magatartást tanúsító jogosult számára.

 

(Forrás: Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya)

Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Ügyfélszolgálat
Lábléc
Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
Telefon: szociális és családtámogatási ügyekben: (06-1) 795-3168

oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755



Link küldés
.
Cikk nyomtatás