Hallottam arról, hogy központilag meghatározták, hogy milyen minimális teljesítménnyel lehet felvételt nyerni. Igaz ez?

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők számára 240 pont, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vesznek fel, ezt a felvételi tájékoztató is tartalmazza. 41 szak esetén magasabb a magyar állami ösztöndíjas képzésekre történő felvétel feltételeként meghatározott minimális pontszám-követelmény, mint az általános minimum. Ezeket minden év decemberében a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban hozzák nyilvánosságra így minden jelentkező tájékozódhat arról, hogy ezeken a szakokon az állami ösztöndíjas képzéshez milyen teljesítményt kell elérnie. Ilyen szak többek között a jogász, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás, a pszichológia, a gyógypedagógia, a turizmus-vendéglátás.

Egyforma elvek alapján történik a besorolás az alapképzésre, osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre és a mesterképzésre?

Igen, mert a felvételi jelentkezés alapján pontszámban kifejezve meg kell határozni a jelentkező teljesítményét, figyelembe kell venni az általa meghatározott jelentkezési sorrendet, és azokon a szakokon a kapacitást, ahová jelentkezett. Egy lényeges különbség azonban van: a mesterképzésre jelentkezők esetében nincs központilag meghatározott felvételi pontozás, az intézményi hatáskör.

Hogyan kapom meg a hivatalos értesítést arról, hogy felvettek?

A felvételi ponthatárok megállapítását követően az Oktatási Hivatal hozza meg az úgynevezett besorolási döntést, amely azt tartalmazza, hogy a megjelölt jelentkezési helyek közül hová vehetik fel a jelentkezőt. A besorolási döntés a www.felvi.hu honlap e-felvételi szolgáltatása keretében nézhető meg, és az le is tölthető. Erről minden jelentkező kap tájékoztatást elektronikus levélben. Ezt követően a jelentkezők természetesen a felsőoktatási intézményektől kapják meg a felvételi értesítést, és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

Mit tehetek, ha nem vettek fel?

A jelentkező a besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthat az Oktatási Hivatal, mint alperes ellen. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – E-felvételi felületén, vagy az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a felvételi eljárásban megadott postacímre.

2019-ben július végén hirdetik ki az általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait.

 

Ha nem vesznek fel az elsőként bejelölt szakra, csak a másodikra, van-e lehetőségem még módosítani a sorrenden, ha időközben úgy döntenék, hogy szívesebben mennék a harmadik helyen bejelölt egyetemre?

A jelentkezési sorrend módosítására minden általános felvételi eljárásban adott év július elejéig van lehetőség. A felvételi döntés során a jelentkező ott nyer felvételt, ahol először eléri a megadott ponthatárt.

Át lehet-e menni egyik egyetemről a másikra? Például, ha a szegedi orvosira vesznek fel, át tudok-e menni később a budapestire?

A hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, továbbá kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. A kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Intézményváltás esetén a feltétel általában két féléves, jó eredménnyel végzett tanulmány. Az intézmény általában csak önköltséges képzésre tudja átvenni a hallgatót, akkor is, ha korábbi tanulmányait támogatott vagy ösztöndíjas képzésben végezte.

Sok egyetemen indult angol nyelvű képzés. Át lehet-e menni, ha engem a magyarra vesznek fel?

A jelentkezéskor kell megjelölni, hogy a magyar nyelvű képzésre vagy az idegen nyelvű képzésre kéri-e a felvételét a jelentkező. Ugyanakkor magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett vehető igénybe az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, ami azt jelenti, hogy az oktatói feltételek biztosításához az intézmény ösztöndíjas képzés esetén is kérhet díjat. Erről az idegen nyelvű képzés meghirdetésekor az intézmény a felvételi tájékoztatóban ad információt, és a jelentkezőnek kell dönteni arról, hogy ilyen feltételek között szeretné-e, tudja-e vállalni a képzést.

Ha a felvételi döntés valamelyik részével nem értek egyet, lesz-e elég időm fellebbezni?

A felvételi döntést követően 15 napon belül van mód a fellebbezésre, de csak akkor érdemes, ha a feltételezett indok jogszabálysértés. A ponthatártól való elmaradás nem ilyen, de akkor sem érdemes például fellebbezni, ha valaki azért nem nyert felvételt a megjelölt intézménybe, mert az intézmény a képzést – például a jelentkezők alacsony száma miatt – nem indítja el.

Van olyan középiskola, amelynek elvégzése után nem kell felvételizni egyetemre/főiskolára?

A felsőoktatásban felvételi jelentkezés benyújtásával, kizárólag sikeres felvételi eljárást követően kezdhetők meg a tanulmányok A középiskolai eredmények alapján központilag kerül megállapításra a tanulmányi és érettségi pontszám. Mindebből következően nincs olyan középiskola, amelynek elvégzése után jelentkezés nélkül be lehet kerülni a felsőoktatásba.

Ha most nem erősítettem meg a felvételi jelentkezésem, megtehetem még valamikor?

A felvételire történő jelentkezés határideje február 15-e. A jelentkezést hitelesítő adatlapok beküldésének vagy Ügyfélkapu regisztráción keresztüli hitelesítésének határideje február 20. A jelentkező adatai visszaigazolására értesítést kap az általa megadott címen. Július 10-ig lehet a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha a felvételi jelentkezés megerősítése nem történik meg, akkor a jelentkezést az adatbázisból törlik.

A felvételin megkérdezik, hogy milyen versenyeken indultam?

Amennyiben van alkalmassági vizsga, akkor a szakhoz kapcsolódóan kérhetnek információt a korábbi tanulmányokkal kapcsolatos eredményekről. A többletpontokra vonatkozóan, a sportversenyeken, valamint országos tanulmányi, szakmai és művészeti versenyeken elért eredmények hivatalos igazolásával lehet a megjelölt szaktól függően adható többletpontok jogosultságát alátámasztani.

Ha felvettek, de közben kaptam egy jó munkalehetőséget, megtehetem-e, hogy csak jövő szeptemberben kezdem meg az iskolát?

A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony létesítését követően csak közvetlenül az intézmény külön, erre vonatkozó engedélye esetén szüneteltethető a hallgatói jogviszony.

Minden dokumentumomat elküldtem, honnan tudhatom meg, hogy hogyan számították ki a pontjaimat?

Minden jelentkezőnek joga és lehetősége van arra, hogy megismerje a róla rögzített adatokat, illetve ellenőrizze azt, hogy helyesen számították-e ki a pontszámait. Erre a www.felvi.hu honlapon található e-felvételi szolgáltatásban van lehetőség. Mindenkinek ajánljuk, hogy nézze meg és ellenőrizze az adatait május-június során, a felvételi döntést megelőző hetekben. Inkább időben jelezze, ha valami hibás, mint később egy jogorvoslati eljárásban.

Vannak olyan szakok, ahová a minimális ponthatárnál magasabb bejutási küszöböt határoztak meg?

Igen, de csak egyes ösztöndíjas képzéseknél: 41 szak esetén magasabb a magyar állami ösztöndíjas képzésekre történő felvétel feltételeként meghatározott minimális pontszám-követelmény, mint az általános minimum. Ezeket minden év decemberében a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban hozzál nyilvánosságra, így minden jelentkező tájékozódhat arról, hogy ezeken a szakokon az állami ösztöndíjas képzéshez milyen teljesítményt kell elérnie. Ilyen szak többek között a jogász, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás,a pszichologia, a gyógypedagógia, a turizmus-vendéglátás. Ugyanakkor e szakokon az önköltséges képzésre történő felvétel minimális feltétele csak a 280 pont elérése.

Ha elértem a 280 pontot, akkor biztosan felvesznek állami ösztöndíjas képzésre?

Amennyiben elérte a 280 pontot, teljesítette az esetleges egyéb követelményeket (pl. alkalmassági vizsga), és belefér az adott intézmény szakos kapacitásába, akkor felveszik, feltéve hogy a szak eléri az induláshoz szükséges létszámot. Ez azt jelenti, hogy ha az adott szakon a felvehető kapacitás 100 fő, és 90 jelentkező van 280 ponttal vagy felette, akkor mindenkit felvesznek ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre, annak függvényében, hogy melyikre jelentkezett. Ha a 100 helyre 200 jelentkező van, akkor a jelentkezők teljesítménye alapján olyan ponthatárt állapítanak meg, amellyel 100 fő nyerhet felvételt. Itt is csak a pont számít, az nem, hogy valaki az ösztöndíjas vagy az önköltséges képzést választotta-e.

Mikor határozzák meg a felvételi ponthatárokat?

Az elmúlt évek gyakorlata alapján az általános felsőoktatási felvételi eljárásban adott év július hónapjának második felében hozzák meg az egyes szakok ponthatárait megállapító döntést A felvételi döntés során, aki eléri az adott jelentkezési helyén a ponthatárt, azt fel kell venni (kivéve, ha egy sorrendben előbb megjelölt jelentkezési helyén már felvételt nyert), aki nem éri el a ponthatárt, azt arra a képzésre nem lehet felvenni. Ilyen esetben a jelentkező az általa másodikként, harmadikként, negyedikként vagy akár ötödikként megjelölt helyen száll ismét versenybe a pontszámaival.

 

Hogyan tudhatom meg, hogy az általam megjelölt szakon milyen ponthatárt állapítottak meg?

A ponthatárok 2019-ben július 24-én estétől elérhetőek lesznek a www.felvi.hu honlapon, illetve mindenki – aki a jelentkezéskor megadta a telefonszámát – kap egy sms-t, hogy sikeres-e a felvételije.

Pótfelvételinél kevesebb ponttal is be lehet jutni egyetemre vagy főiskolára, mint a tavaszi felvételin?

A pótfelvételinél is érvényesül a minimális felvételi követelmény, ami alapképzésben és osztatlan képzésben ezen eljárás során is 280 pont. A pótfelvételi eljárásban ráadásul az adott képzésen, az adott intézményben nem lehet alacsonyabb a ponthatár, mint az általános eljárásban. Ez azt jelenti, hogy ha például adott szakon a júliusi ponthatár 345 pont, akkor a pótfelvételiben sem vehető fel alacsonyabb pontszámú jelentkező az adott szakra.

Mit tehetek, ha nem vettek fel?

A jelentkező a besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthat az Oktatási Hivatal, mint alperes ellen. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – E-felvételi felületén, vagy az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) az eljárásban megadott postacímre

 

Lábléc