Humán fejlesztések az NSRK Operatív Programjain belül

 

A kulturális intézményrendszer által megvalósított humán fejlesztések az egész életen át tartó tanulás stratégiáját követik, szorosan kapcsolódva az oktatáshoz. 2007-2013 között a legszélesebb lakossági kört elérő közművelődési intézmények, könyvtárak, levéltárak és múzeumok megújítására, korszerűsítésére kerülhetett sor. A két humán operatív program (TÁMOP és TIOP) alapvető célja a kulturális intézmények szolgáltatásainak megújítása, nem formális, informális tanulásban betöltött szerepük erősítése volt.

 

A TÁMOP egyes intézkedései a kulturális szolgáltatások fejlesztését célozták: új, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó, a tudáshoz, információkhoz való hozzáférést segítő, egyben a szabadidő változatosabb eltöltését szolgáló programokkal.

1. A közművelődési szolgáltatások fejlesztése elsősorban az intézmények felnőttképzési kapacitásának bővítésére irányult, mely sokrétű nem formális képzési lehetőséget teremt a leendő munkavállalók kompetenciáinak fejlesztése érdekében.
2. A múzeumi szolgáltatások fejlesztése a gyermek- és ifjúsági korosztályra fókuszált: célja múzeumpedagógiai programok fejlesztése és bekapcsolása volt az iskolai oktatás rendszerébe.
3. A könyvtári szolgáltatások fejlesztése a könyvtári ellátás területi különbségeinek kiegyenlítésére irányult.

 

 

A TIOP révén – szorosan a TÁMOP-ban megvalósuló szolgáltatásfejlesztésekhez igazodva – megújulhatott az intézmények infrastruktúrája és felszereltsége, új, korszerű közönségszolgálati terek jöttek létre, a lakosság széles köre számára elérhető informatikai hálózattal, a közönség számára is igénybe vehető számítógépekkel.

 

A közművelődési infrastruktúra megújításának kiemelkedő jelentőségű programja volt az Agóra és az Agóra Pólus. Az Agórák a megyei jogú városokban olyan multifunkcionális, modern kulturális központokként jöttek létre, amelyek közösségi és rendezvényközpontként nemcsak az adott várost, hanem a környező térséget is szolgálják, gazdag programkínálattal a gyermekek és fiatalok, továbbképzési lehetőségekkel, tanfolyamokkal a felnőtt lakosság számára. A fejlesztési pólusokban, a pólusvárosok egyetemi oktatásához kapcsolódva létrejött Agóra Pólus intézmények a térségre jellemző tudás eredményeit mutatják be a nagyközönségnek, aktív élményt nyújtva a látogatóknak.

 

Az átfogó könyvtárfejlesztés során a városi és települési könyvtárak korszerűsítése történik meg, legfőbb cél az otthonról is elérhető könyvtári szolgáltatások megteremtése, a legkisebb települések könyvtári ellátásának biztosítása. A fejlesztési pólusokban átfogó egyetemi könyvtár-fejlesztésekre is sor kerülhetett.

 

A múzeumok és 2012-től a levéltárak iskolabarát fejlesztése részeként a múzeumpedagógiai programoknak helyet adó oktatóterek, gyermekfoglalkoztatók, továbbá nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárak jöttek létre. A fejlesztések célja, hogy a múzeumokban őrzött „holt” tudás élővé és élvezhetővé váljék, segítse az iskolai oktatást, továbbá élményt nyújtson gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

 

 

A kulturális pályázatok mindhárom tervezési időszakban (2007-2008. 2009-2010, 2011-2013 között) rendkívül sikeresek és hatékonyak voltak. A konstrukciók az eredeti ütemezésnek lettek meghirdetve, a pályázók aktivitása és a támogatási igény pedig sokszorosan meghaladta a tervezett mértéket.

 

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

Intézkedései a kulturális szolgáltatások fejlesztését célozták, új, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó, a tudáshoz, információkhoz való hozzáférést segítő, egyben a szabadidő változatosabb eltöltését szolgáló programokkal. A TÁMOP 3.2.3. „Építő közösségek” c. pályázat keretében a közművelődési szolgáltatások fejlesztése valósult meg: a konstrukció elsősorban az intézmények felnőttképzési kapacitásának bővítésére irányult, sokrétű nem formális képzési lehetőséget teremtve a leendő munkavállalók kompetenciáinak fejlesztéséhez.

 

A konstrukción belül 265 pályázó nyert támogatást átlagosan 40 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 10,4 Mrd Ft volt. Figyelembe véve a konzorciumi partnereket és az együttműködési megállapodásokat, közel 2 500 közművelődési intézményt és szervezetet, valamint iskolát, egyházi és civil szervezetet érintett közvetlenül, vagy közvetve ez a támogatás.

 

A TÁMOP 3.2.4. „Tudásdepó Expressz” c. konstrukció célja a könyvtári rendszer szolgáltatásainak korszerűsítése és hozzáférhetőségének bővítése volt új országos könyvtári szolgáltatások létrehozásával vagy továbbfejlesztésével, másrészt a helyi igényeket kielégítő intézmény- és szolgáltatásfejlesztéssel. A konstrukción belül 199 pályázó nyert támogatást átlagosan 43 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 8,5 Mrd Ft volt.

 

Az elnyert támogatások a könyvtári szolgáltatást működtető intézmények igen széles spektrumát érték el. A támogatások több mint fele a települési, területi, illetve országos könyvtárak szolgáltatásfejlesztésére fordult. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve a közművelődési tevékenységet is folytató többcélú intézmények könyvtárai a támogatások 8%-át nyerték el. Ehhez képest magas, közel 30%-os arányt értek el a köz- és felsőoktatási intézmények könyvtárfejlesztéseikkel. A projektek számarányát és az elnyert támogatásokat összehasonlítva látható, hogy a területi könyvtárak jóval nagyobb értékű fejlesztéseket valósítottak meg (települési könyvtárak átlagosan 30 millió Ft-os értékben, a területi könyvtárak átlagosan 60 millió Ft értékben).

 

Kiugró az arány, ha a típusonkénti átlagokat nézzük, hiszen az országos intézmények (amelyek az összes projekt 4%-át adják, a támogatások 12%-át tudták lehívni, az átlagos támogatások több mint kétszeresét elérő projektméretekben.

 

A TÁMOP 3.2.8. „Múzeumok Mindenkinek” c. program a gyermek- és ifjúsági korosztályra fókuszált: célja múzeumpedagógiai programok fejlesztése és bekapcsolása az iskolai oktatás rendszerébe. A program módszertani fejlesztését a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktató és Képzési Központja valósította meg kiemelt projekt keretében, erre épült a pályázatos projekt a foglalkozásokat tartó múzeumok részvételével.

 

A konstrukción belül 98 pályázó nyert támogatást átlagosan 15 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 1,5 Mrd Ft volt.

 

A megyei, illetve települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények saját pályázatai, valamint az önkormányzatok által azok fejlesztése céljából benyújtott pályázatok a nyertes projektek 64%-át adták ki. A települési önkormányzatok által alapított, kulturális feladatokat ellátó nonprofit társaságokkal ez az arány már a projektek ¾-ét jelenti. Amíg a települési és megyei önkormányzatok intézményeinek pályázatai átlagosan 9 millió Ft-ból valósítottak meg programokat, addig az országos múzeumok átlagosan kb. 30 millió Ft-ból, akik az összes támogatás 44%-át nyerték el.

 

A TÁMOP 3.2.11. „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” c. konstrukció a teljes kulturális spektrum részvételével a közoktatási és a kulturális intézmények közötti szoros együttműködést, a kulturális és művészeti intézmények és szervezetek szabadidős szolgáltatásait támogatta.

 

A konstrukciókon belül 166 pályázó nyert támogatást átlagosan 30 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 5 Mrd Ft volt.

 

A konstrukció a kulturális-közművelődési tevékenységeket a kulturális tevékenységet végző intézményhálózat szinte teljes spektrumát érintette, hiszen a konstrukció esetében muzeális, közművelődési, könyvtári intézményeken és ezek fenntartóin túl a művészeti intézmények (színház, art mozi) és ezek ernyőszervezetei, alapfokú művészetoktatási iskolák, kulturális tevékenységet végző non-profit szervezetek is pályázhattak.

 

A TÁMOP 3.2.12 - Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében c. konstrukció célja a humánerőforrás fejlesztés révén a kulturális intézmények alkalmassá tétele az új tanulási formák alkalmazására a gyermek és ifjúsági korosztály, valamint a hátrányos helyzetű csoportok számára, eredménye pedig ezen tanulási formák elterjesztése, az élethosszig tartó tanulást elősegítő szolgáltatások számának növekedése, a látogatottságnak, valamint a formális oktatás hatékonyságának növelése.

 

A konstrukciókon belül 63 pályázó nyert támogatást átlagosan 18,5 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 1,2 Mrd Ft volt.

 

A nyertes pályázók között felsőoktatási intézmény, települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény, egyházi intézmény, nonprofit szervezetek is voltak. Az egyéb kategórián belül jellemzően települési önkormányzatok által fenntartott közművelődési, oktatási és közgyűjteményi feladatot egyaránt ellátó intézmények voltak többségben a nonprofit szervezetek, önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények mellett. Az elnyert támogatások átlaga minden intézmény, illetve alaptevékenység esetén közel ugyanakkora volt, 17-21 millió Ft között mozgott.

 

A TÁMOP 3.2.13 - Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában c. konstrukció célja az volt, hogy a kulturális intézmények szélesebb körben kapcsolódjanak be a formális oktatásba és szerepük erősödjön meg a kulturális tudás átadásában, s ezen keresztül elérendő cél a közoktatásban résztvevő gyerekek és tanulók óvodai, tanórai és tanórán kívüli és szabadidős nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása, a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében, helyi és országos szinten.

 

A konstrukciókon belül 170 pályázó nyert támogatást átlagosan 23 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 3,9 Mrd Ft volt.

 

A konstrukción belül a művészeti oktatást, tevékenységet ellátó szervezetek (színházak, zenei oktatási intézmények, galériák, közhasznú szervezetek, egyesületek) a projektek egyharmadát teszik ki. A könyvtárak arányát javítja az egyéb kategórián belül a projektek több mint felét kitevő közművelődési és könyvtári tevékenységet egyaránt ellátó többcélú, települési önkormányzat által fenntartott intézmények.

 

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

Szorosan a TÁMOP-ban megvalósuló szolgáltatásfejlesztéseket támogatva – megújult az intézmények infrastruktúrája és felszereltsége, új, korszerű közönségszolgálati terek jöttek létre.

 

A kulturális szakterületen belül a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban a legnagyobb jelentősége az Agóra és az AgóraPóLUS programoknak van. A mintegy 23.7 Mrd Ft-os támogatás kedvezményezettjei megyei jogú városok voltak. (A középvárosokban a regionális operatív programok, míg az 5000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező településeken az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program biztosít forrást a közösségi színterek megújulásához).

 

A TIOP 1.2.1 Agóra program a közművelődés Új Széchenyi Tervből megvalósuló, kiemelkedő jelentőségű fejlesztése. A program a közművelődési intézmények korszerűsítését, működési költségeinek csökkenését, multifunkcionális átalakítását valósította meg, egyedi, nagy költségvetésű, a megyei jogú városok közművelődési és kulturális szolgáltatásainak infrastrukturális feltételeit megújító fejlesztések segítségével.

 

Az Agóra és Agóra-pólus programok közművelődési infrastruktúra fenntartható üzemeltetésére vonatkozó legfontosabb célja az volt, hogy a kedvezményezettek vállalták, hogy korszerűtlen, költségesen működtetett közművelődési intézményhálózatukat jórészt megszüntetik, és az ott működő közösségeiket és tevékenységeket a megépülő közösségi-közművelődési központokba csoportosítják, ezzel jelentős költséget megtakarítva. Ezeknek az új intézményeknek a működése természetesen nem veszélyezteti a városrészekben működő kisebb művelődési házak, civil közösségek munkáját, tevékenységeit.

 

A konstrukción belül 7 megyei jogú város önkormányzata nyert támogatást átlagosan 1,8 Mrd Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás 11,2 Mrd Ft, a projektek összköltsége pedig több mint 13 Mrd Ft volt. Az átadás 2013 májusáig megtörtént: Kaposvár, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Tatabánya. Folyamatban van: Szekszárd, Szolnok, Nyíregyháza esetében.

 

TIOP-1.2.1/12 Az Agóra–multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása: a 2012. augusztus 9-én megjelent pályázati felhívásra 9 pályázat érkezett be, melyek közül 8 került befogadásra. A teljes forrás 2,06 Mrd Ft, amelyből ebben a körben most Veszprémben, Szombathelyen és Kecskeméten épülhetnek fel az intézmények.

 

A múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése (TIOP 1.2.2. konstrukció) során a múzeumpedagógiai programoknak helyet adó oktatóterek, gyermekfoglalkoztatók, továbbá nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárak jöhettek létre. A fejlesztések célja volt, hogy a múzeumokban és levéltárakban őrzött tudás élővé és élvezhetővé váljék, segítse az iskolai oktatást, továbbá élményt nyújtson gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

 

A konstrukciókon belül 87 pályázó nyert támogatást átlagosan 40 millió Ft értékben. A pályázók által elnyert támogatás közel 3,5 Mrd Ft volt.

 

A konstrukcióban 2011-től pályázhattak a levéltárak is, amelyek az összes nyertes pályázat 10%-át adták. A levéltárak számára az Elektronikus levéltár kiemelt projekt eredményei mellett ez a konstrukció volt a legsikeresebb, annak ellenére, hogy a teljes levéltári hálózatnak (köz- és magánlevéltárak) csak kis része nyert támogatást.

 

A 2011-ben meghirdetett konstrukción belül 8 levéltár nyert támogatást átlagosan 31 millió Ft értékben. A levéltárak által elnyert támogatás közel 250 millió Ft volt.

 

Az átfogó könyvtárfejlesztés (TIOP 1.2.3. konstrukció) során a nyilvános könyvtárak, köztük a települési könyvtárak infokommunikációs korszerűsítése történt meg a könyvtári ellátás területi különbségeinek kiegyenlítése céljából. Az informatikai infrastruktúra fejlesztésének eredményeképpen bővült az otthonról is elérhető könyvtári szolgáltatások köre, a könyvtári rendszer szolgáltatásai a legkisebb településeken és az iskolai könyvtárakban is elérhetővé válnak.

 

A konstrukciókon belül 436 pályázó nyert támogatást átlagosan 12 millió Ft értékben. A pályázók által leszerződött összköltség közel 5,2 Mrd Ft volt. A 2008-ban és 2009-ben meghirdetett konstrukciókban nyertes pályázatok között nagy számban indultak konzorciumok is, azonban a konzorciumi tagok számát nem minden esetben lehetett a rendelkezésre állt adatokból megismerni. Ettől függetlenül a pályázatok által elért intézmények száma így bizonyosan több. (200-2009-es konstrukciókban nyertes pályázatok száma: 89 db)

 

A TIOP 1.3.3. Agóra-Pólus - Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása c. konstrukció célja a fejlesztési pólusokban és társközpontokban egy-egy innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó, önkormányzati alapítású és fenntartású közművelődési intézmény, ún. Agóra PóLUS létrehozása, mely egyben alkalmas az adott város felsőoktatási intézményének tematikájához illeszkedő és a helyi igényekhez igazodó közösségi szolgáltatások befogadására, ellátására. A létrejövő intézmény úgy végzi el közművelődési tevékenységét, hogy emellett közérthető módon mutatja be a térségi innováció eredményeit.

 

A kétfordulós konstrukción belül 4 pályázó nyert támogatást. A leszerződött összköltség közel 7,5 Mrd Ft volt. A nyertes települések: Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr

 

Összegzés

• a hazai kulturális intézményrendszer számára elérhetővé vált uniós fejlesztési források, új minőségi közszolgáltatásokat és finanszírozási lehetőséget teremtettek,
• a fejlesztési célok megvalósításába a kulturális intézményrendszer hatékonyan tudott bekapcsolódni,
• a korábbinál szélesebb lakossági kör számára váltak elérhetővé a szolgáltatások
• a fejlesztési támogatások szelektivitása a kulturális intézményeket intenzív alkalmazkodásra késztette,
• a kulturális intézmények szolgáltatásai kibővültek, magasabb színvonalúvá váltak, infrastrukturális körülményei átalakultak, javultak,
• a kulturális intézményrendszer fogyasztói–látogatói köre átalakult,
• a fejlesztések eredményeként a kulturális intézmények szolgáltatásainak modernizációja elkezdődött,
• a kulturális intézmények társadalmi beágyazottsága javult,

 

A humán programok keretében elnyert fejlesztési támogatások összesítése és tevékenységenkénti megoszlása:

 

 

A humán programok nagy számban tették lehetővé a hazai könyvtári hálózat fejlesztését. A könyvtárak számára elérhető konstrukciók megyei, települési, valamint a köz- és felsőoktatáshoz kapcsolódó könyvtárfejlesztéseket is lehetővé tettek. A könyvtári hálózat szakembergárdája is aktív volt a képzéseket, szolgáltatásokat támogató pályázatokon.

 

A nagyszámú könyvtárfejlesztés sok kisebb méretű projektet jelentett (24%). A közművelődési intézmények, közművelődési tevékenységek támogatására fordított források nagy mértéke azonban a megyei jogú, illetve a felsőoktatási intézménnyel rendelkező megyei jogú városok közel 20 Mrd Ft EU-s és hazai támogatással megvalósított AGÓRA és AGÓRA-Pólus fejlesztésekkel magyarázható, mely a humán programok keretében lehívott források közel harmada.

 

Regionális Operatív Programok 2007-2013

 

A kulturális intézményrendszer és kulturális célú fejlesztések támogatása a ROP-ok turisztikai forrásai segítségével.

 

A ROP-ok turisztikai prioritásának célja, hogy a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének a javításához, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához.

 

A Regionális Operatív Programok prioritásai között a turisztikai és a településfejlesztési intézkedések nyújtottak lehetőséget a kulturális intézmények, illetve az épített kulturális örökség infrastrukturális fejlesztésére. A kulturális és örökségturizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket a turisztikai attrakciófejlesztést célzó pályázati konstrukciók támogatták, amelyekben szövegszerűen jelenik meg az épített kulturális örökségi értékek, régészeti lelőhelyek és világörökségi helyszínek értékőrző megújítása; a muzeális intézmények látogatóbarát fejlesztése; kulturális tematikus utak létrehozása és fejlesztése; valamint kulturális, vallási, művészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése.

 

A kultúra finanszírozása tekintetében a humán operatív programok támogatásaitegészítik ki a régiókban megvalósuló, a Kormány által elfogadott kiemelt jelentőségű kulturális fejlesztések: többek között a Közép-magyarországi Régióban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Örökség Programja, a gödöllői Királyi kastély megújításának két üteme, Nyugat-Magyarországon a fertődi Eszterházi kastély (Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ, I-III. ütem). Észak-Magyarországon az edelényi L’Hullier-Coburg kastély (Kastélysziget kulturális-turisztikai központ, Edelény I-II. üteme), a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum létrehozása- a hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciója és turisztikai célú hasznosítása, a Dél-Dunántúlon pedig a somogyvári bencés apátság - Szent László nemzeti emlékhely, az ozorai vár és környezetének fejlesztése irányuló kiemelt projektek révén, mintegy 18,5 milliárd Ft értékben.

 

A Regionális Operatív Programok turisztikai konstrukcióinak kulturális célt támogató fejlesztései

 

 

A táblázat adataiból jól látszik, hogy a turisztikai konstrukciók forrásainak segítségével nagy számban valósulhattak meg a hazai épített örökség fenntartható hasznosítását, az adott térségek kulturális-turisztikai kínálatát bővítő fejlesztések. A Kormány által nevesített kulturális célú kiemelt turisztikai projektek jórészt nagyobb támogatással, örökségfejlesztést valósítanak meg. Művészeti és muzeális célok jellemzően inkább több, kisebb fejlesztések során valósultak meg, kiemelkedő számmal a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióban.

 

A gazdag, de hasznosítatlan, vagy rosszul hasznosított épített örökséggel rendelkező régiókban magas volt a turisztikai célú műemlék rekonstrukció, míg a gazdag kulturális intézményrendszerrel és kulturális örökséggel rendelkező Dél-alföldi és Közép-magyarországi régió a meglévő infrastruktúra javítására, kulturális szolgáltatásfejlesztésre helyezte a hangsúlyt.

 

A kulturális intézményrendszer és kulturális célú fejlesztések támogatása a ROP-ok integrált városfejlesztésre fordítható forrásain keresztül.

 

A település- és városfejlesztési prioritások keretében elsősorban városias településekre, térségi központokra irányuló, szociális, közösségi és gazdasági típusú településfejlesztési projektek megvalósítására lehetet támogatást igényelni. A kulturális intézményrendszert elsősorban a közösségi célú integrált település-rehabilitáció típusú konstrukciók érintették. A 2007-2008. akciótervi időszakra vonatkozó pályázatok tapasztalata az volt, hogy bár az akciótervben nem mindenhol jelent meg egyértelműen nevesítve a kulturális intézmények támogathatósága, közösségi funkciójú épületként nagyszámú projektnek képezték részét a művelődési ház és könyvtárfelújítások.

 

Ezt követően a 2009-2010. időszakra vonatkozó akciótervekben minden régiót érintően egységes és pontos megfogalmazást kapott a könyvtári és muzeális intézmények épületének külső felújítása, továbbá közművelődési intézmények külső-belső felújítása, mint támogatott tevékenység (önkormányzati könyvtárak, közművelődési intézmények, muzeális intézmények, színházak, art mozik, sőt templomok és egyházi közösségi célú épületek is Ez az egységes specifikáció egyben a lehatárolást is pontosabban jelzi a ROP-ból támogatható és az ágazati TIOP konstrukciókból támogatható infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában.

 

A közép-magyarországi régió kivételt képezett a beruházások kiterjedését illetően, mivel ott a TIOP könyvtár és múzeumfejlesztési konstrukcióira nem lehetett pályázni, így a KMOP-ban támogatható volt ezen intézmények belső felújítása is.

 

A kulturális közfeladat ellátás finanszírozásának vizsgálata során használt adatsorok nem tették lehetővé a projektek belső költségvetésének, a fejlesztett kulturális közfunkciókra jutó támogatások arányának megismerését, ezek ismerete nélkül azonban a vizsgálat nem mutathatja be az elnyert támogatások kulturális célú felhasználásának mértékét.

 

A Dél-dunántúli Operatív Program támogatásaiból valósulhatott meg a Pécs - Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat keretében a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont új épülete, a városi muzeális intézmények egy részét egyesítő Nagy Kiállítótér, a Pécsi Konferencia és Koncertközpont új épülete, valamint újulhatott meg a helyi épített örökség részét képező épületek és terület rekonstrukciójával a kulturális és közösségi funkciókat befogadó Zsolnay Kulturális Negyed közel 26 Mrd Ft támogatásból.

 

A Közép-magyarországi Operatív Program Integrált városfejlesztési programjai keretében közel 31 Mrd Ft-ot fordíthattak fővárosi fejlesztésekre, többek között a részben a kulturális célokat szolgáló Belső-Ferencváros - kulturális negyed, a Déli-Belváros megújítása projekt - a Belváros művészeti negyedének létrehozására, valamint a "Kultúra utcája" Budapest, VII. kerület Erzsébetváros funkcióbővítő rehabilitációjára.

 

Környezet és Energia Operatív Program

A gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása c. kétfordulós, pályázatos konstrukciók keretében a kulturális intézményrendszer közvetve, az állami tulajdonban lévő épített örökségállomány részét képező, műemléki védettséget élvező kastélyparkok, kertek fejlesztése révén tudott bekapcsolódni. Az alapvetően természeti értékek megőrzésére és hasznosítására koncentráló konstrukcióban a hazai történeti kertek értékeinek megőrzése, elsősorban környezet- és természetvédelmi, másodsorban kulturális és közösségi cél mentén volt támogatható.

 

A konstrukciók keretében 40 db pályázatot támogattakátlagosan 125 millió Ft értékben. 22 védett történeti kert rekonstrukciója valósulhatott meg több mint 2,6 Mrd Ft értékben. Ez az összes nyertes projekt költségvetésének több mint felét jelentette. 7 db fejlesztést a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ valósított meg, de önkormányzatok, illetve az MNV Zrt. is sikeresen pályázott több védett kastélypark megújítására.

 

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA – ÚMVP)

Az Európai Unió Strukturális Alapjain túlmenően az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásai is felhasználhatók voltak kulturális célokra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és annak jogcímrendeletei elsősorban kulturális turisztikai fejlesztésekre, a humán közösségi szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére, a településfejlesztésre, továbbá a vidéki élet minőségének javítására irányulnak.

 

A Program intézkedésein keresztül jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra fordítható támogatások voltak lehívhatók. Ezen források felhasználását a program négy stratégiai tengelye alapján támogatható projektek megvalósítása tette lehetővé:

1. Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása
2. A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése
3. Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése
4. LEADER

 

A részben kulturális tevékenységeket is támogató III. tengely intézkedéscsoportjának fő célkitűzése az életminőség javítása a vidéki területeken, a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése, illetve döntő súlyt képvisel a vidéki gazdaság fejlesztése. A fejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvető fontossággal bír a LEADER megközelítés, ami a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, a részvételükkel megalakult helyi közösségek által stratégiába foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását jelenti.

 

Turisztikai tevékenységek ösztönzése (313) intézkedés rövid bemutatása

A támogatás célja a vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a falusi szálláshely, gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek fejlesztése, kialakítása, a hozzá kötődő szolgáltatások fejlesztése, kialakítása, valamint a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, marketingjének kialakítása, fejlesztése.

 

Az intézkedésen belül 2010-2013 között közel 137 kulturális célt támogató projekt nyert támogatást átlagosan 7,3 millió Ft értékben. A projektek által elnyert támogatás több mint 1,6 Mrd Ft volt. Az intézkedés keretében újulhattak meg az 5000 fő alatti települések közösségi intézményei, de nagy számban támogatta az intézkedés a helyi kulturális örökséget bemutató és ápoló tájházak, helytörténeti gyűjtemények fejlesztését.

 

A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások intézkedés (321) bemutatása

 

Az intézkedés célja az alapszolgáltatások elérhetőségének javítása a vidéki területek településein, a szolgáltatások körének bővítése, minőségük javítása, ennélfogva a vidéki területek népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, továbbá a fenntarthatóság biztosítása.

 

Az intézkedés két részből állt: 1. Többfunkciós szolgáltató központok létrehozása (IKSZT) és 2. Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése („tanyabusz” szolgáltatás).

 

Az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítását és működtetését célzó programot társadalmi-gazdasági szükségletek hívták életre: elsősorban a közösségek hiánya, a korábban helyben elérhető szolgáltatások térségi központokba telepítése, a (humán) szolgáltatások töredezettsége, az egyes szakterületek és szolgáltatások együttműködésének, valamit a közösségi együttlétre alkalmas infrastruktúra hiánya.

 

Az IKSzT címbirtokosok közül 635 részesült beruházási támogatásban. Így a Vidékfejlesztési Minisztérium irányításával, mintegy 30 milliárd Ft-ból az 5 ezer fő alatti településeken több mint 600 művelődési ház, egykori iskolaépület vagy egyéb ingatlan folyamatosan újulhatott már meg és vált sokcélúan használható közösségi térré. Közülük több mint 300 intézmény 1500 fő alatti településen, közel 150 pedig a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működik vagy fog működni.

 

A falumegújítás és -fejlesztés (322) intézkedés rövid bemutatása

Az intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja.

 

Kulturális célokkal (védett örökség felújítása és hasznosítása) összefüggő célterülete:

• helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső-belső felújítása;

 

Az intézkedésen belül 2010-2013 között a 785 nyertes projekt között 35 kulturális célt támogató projekt is nyert támogatást átlagosan 5,1 millió Ft értékben. A projektek által elnyert támogatás 180 millió Ft volt. Az intézkedés elsősorban a falusi turizmus infrastruktúra fejlesztését szolgálta.

 

A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése (323) intézkedés rövid bemutatása

 

A kulturális célok megvalósítását a legnagyobb mértékben támogató intézkedés célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése.

 

Az intézkedés két alintézkedése a kulturális örökség megőrzése és a Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése. Mindkét jogcím támogatásának lehetősége megnyílt a kedvezményezettek számára. A vidéki örökség megőrzése alintézkedés végrehajtására is jellemző, hogy kisebb beruházási értékű fejlesztések valósultak meg a tervezettnél jelentősen több helyszínen.

 

Az intézkedésen belül 2010-2013 között közel 380 kulturális célt támogató projekt nyert támogatást átlagosan 7,8 millió Ft értékben. A projektek által elnyert támogatás közel 3 Mrd Ft volt. Jelentős mértékű az intézkedésen belül az egyházi célt szolgáló vidéki örökség megújítása, mely a megítélt támogatásoknak mintegy 73%-át tette ki. A kulturális célt támogató források 22%-át a vidéki tájház hálózat megújítására, 33%-át kulturális célú intézmény fejlesztésére fordították a pályázók.

 

Összesített értékelés:

 

 

Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus

 

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukciók annak érdekében jöttek létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a 2004-es EU bővítés következtében szintén kibővült Európai Gazdasági Térségben. Figyelembe véve, hogy a három donor állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein - nem tagja az EU-nak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek, ezért hozzájárulást biztosítanak az újonnan csatlakozott tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. Bár valójában két támogatási alapról van szó, ám egységesnek tekinthetők, azonos szabályrendszer vonatkozik rájuk.

 

A programnak köszönhető, hogy hazánk számára összesen 135 millió euró állt rendelkezésre, amely keretösszeget a megadott határidőig teljes egészében sikerült lekötni.

 

A meghirdetett három pályázati fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be, végül mintegy 101 projekt kaphatott támogatást. A program népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy széles pályázói kör számára volt elérhető számos témakörben. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb humán-erőforrás fejlesztésére, környezetvédelemre és kulturális örökség megőrzésére irányult.

 

Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásaiból a 2004-2009 közötti időszakban „Az európai örökség megőrzése” prioritás keretén belül megítélt támogatásokból 19 db kulturális célt támogató fejlesztés valósulhatott meg közel 7 Mrd Ft értékben. A 2009-2014 közötti időszakban ismét meghirdetésre kerül a sikeres programterület kb. 3,7 Mrd Ft-os kerettel.

 

A fenntartható helyi közösségek és a társadalmi kohézió erősítése érdekében a támogatás a kulturális és természeti örökség védelmét, megőrzését és hozzáférhetőségének javítását célozza. A program keretének minimum 10%-a egy kis összegű támogatási alap részére kerül elkülönítésre, mely egyrészt a kulturális sokszínűség, másrészt a donor országokkal való kulturális kapcsolatok erősítését szolgáló projekteket támogat.

 

A pályázatok megjelenése 2013 II. félévében várható.

 

Európai Területi Együttműködés (ETE)

 

Strukturális és Kohéziós Alapokon keresztül elérhető uniós forrásokat három célkitűzésen keresztül lehet felhasználni 2007-2013 között:

 

1. Konvergencia célkitűzés
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés
3. Európai Területi Együttműködés célkitűzés

 

Az Európai Területi Együttműködés (ETE) célja, hogy elősegítse az Unió területének erőteljesebb integrációját, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését. E célkitűzésen belül háromféle programtípus került meghatározásra, a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések, melyek Európa területi integrációját, területi kohézióját kívánják elősegíteni.

Az ETE célkitűzés keretében magyar részvétellel hét határ menti, kettő transznacionális és négy interregionális program került kidolgozásra, illetve megvalósításra.

 

Az ETE programok megvalósítási szempontból jóval összetettebbek a hazai Operatív Programoknál. A programok alapvetően a partner országok együttműködésére épülnek, határon átnyúló hatásuk biztosított kell, hogy legyen, végrehajtási rendszerük bonyolultabb és finanszírozásuk megoszlik a partnerállamok között. A határon átnyúló együttműködési programoknak ezen kívül diplomáciai jelentőségük is van: támogatják a határ menti térségek együttműködését, a közös gondolkodást, ezzel szolgálva a jó szomszédsági viszony fenntartását.

 

Az Európai Területi Együttműködés a 2007-2013-as időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül három prioritást támogat:

• a határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezeti tevékenység fejlesztése, a fenntartható területi fejlesztés közös stratégiái által;
• a transznacionális együttműködés megerősítése, közösségi prioritásokhoz kapcsolódó tevékenységek által, valamint az integrált területi fejlesztés ösztönzése;
• a regionális politika hatékonyságának megerősítése a régiók közötti együttműködés népszerűsítése, valamint megfelelő területi szintű tapasztalatcsere révén.

 

A 3. célkitűzés programjainak jellegzetessége, hogy nem nemzeti programok, hanem két- vagy több ország közös programjairól van szó. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében benyújtott pályázatok az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósulhatnak meg. Magyarország a határmenti és a transznacionális programok finanszírozására közel 300 millió eurót kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), amit a jogosult területek lakosság-számának arányában osztottak fel az egyes programok között. A magyar allokációt kiegészítik a programban résztvevő tagországok ERFA-ból, illetve Horvátország és Szerbia esetében az Előcsatlakozási Alapból (IPA - Instrument for Pre-Accession), Ukrajna esetében pedig az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI - European Neighbourhood and Partnership Instrument) az adott programhoz allokált forrásai, illetve az ezekhez a forrásokhoz allokált kötelező társfinanszírozásból származó összegek.

 

A programban pályázó szerveztek alapvetően nonprofit és állami szervezetek lehetnek. A projektek finanszírozását 85%-ban közösségi támogatás biztosítja. A fennmaradó költségrészt nemzeti társfinanszírozás, illetve a partnerek 5%-os önereje biztosítja.

 

Értékelés:

A támogatott projektek a kultúra széles értelemben vett területét ölelték fel. Lényeges elemük a programok sajátosságából adódóan a nemzetközi partnerek együttműködése. A fejlesztések alapvetően a közös kulturális gyökerek ápolását, megőrzését és bemutatását szolgálták a határ mindkét oldalán. A kulturális összetartozásra építő turisztikai fejlesztések zöme a közös természeti és épített örökség fejlesztését és hasznosítását is jelentette (határon átnyúló tematikus utak, gasztronómiai hagyományok ápolása, előadóművészek együttműködése, hagyományápoló nyelvi képzések).

 

A jellemzően önkormányzatok, vagy fenntartásukban lévő intézmények (múzeumok, levéltárak, közművelődési intézmények) által megvalósított fejlesztések azon túl, hogy programokkal, új attrakciókkal gazdagították a határmenti térségek kulturális kínálatát, széles intézményi kapcsolatrendszer kialakítását is lehetővé tette.

 

A ROP-ban tapasztaltaknak megfelelően a projekteket megvalósító szervezetek többsége itt is valamilyen önkormányzat (megyei, települési, vagy fenntartásában lévő intézmény), azonban kb. ugyanekkora százalékban nyertek nonprofit szervezetek, alapítványok is (előbbiek egy része önkormányzati alapítású kulturális feladatokat ellátó szervezet is lehet, így az önkormányzatok túlsúlya, ha kisebb mértékben, de itt is döntő.

 

A széles értelemben vett kulturális célt megvalósító projektek összköltségének aránya a kultúrával érintett területekre kiírt forrásokhoz viszonyítva átlagosan 22%. A ROP-ok turisztikai prioritásain belül nyertes kulturális célokat támogató projektek összköltségének és az összes projekt költségéhez viszonyított aránya azonban átlagosan 41%. A hazai partnerek költségrészének aránya a projektek összköltségéhez viszonyítva átlagosan 36%.

 

A Délkelet-európai transznacionális együttműködési program (SEE) keretén belül mutatkozó kisebb hazai költségarány a résztvevő országok nagy száma (Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország - nem teljes területével, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – nem teljes területével, Moldova) miatt alakult ki.

 

 

Lábléc