GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja

Levéltári terület


      A levéltárak a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából működő intézmények. A demokratikus elvekre épülő állam társadalmi kontrollja szempontjából nélkülözhetetlenek, egyúttal a nemzeti identitás leghitelesebb dokumentumainak őrzőhelyei.


      A levéltárak feladatait, működési feltételeit aköziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályozza, a forrásanyagban folytatható kutatás lehetőségeit e törvény, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabja meg. Az Ltv. hatálya kiterjed a közfeladatot ellátó szervek, a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári anyagára, a közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyagra, továbbá szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű magániratra. A Ltv. 8. §-a a levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kulturális területért felelős miniszter hatáskörébe utalja, aki ágazati irányító hatáskörében

      • működteti a Levéltári Kollégiumot és a Levéltári Szakfelügyeletet,·
      • szabályozza

      o a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat,

      o a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit,

      o a levéltári anyag használatának szabályait,

      o a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét,

      o a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat,

      • irányítja a Magyar Nemzeti Levéltárat.

      Az Ltv. megkülönbözteti a közlevéltárakat és nyilvános magánlevéltárakat. Közlevéltár a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár, míg a nyilvános magánlevéltár valamely természetes személy vagy nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratot őrző levéltári intézmény. Közlevéltár alapításakor, illetve fenntartásakor a fenntartó szerv köteles gondoskodni arról, hogy a levéltár megfelelően képzett személyzettel és technikai felszereléssel rendelkezzen, továbbá a levéltári anyag rendszeres átvételét biztosító, zárt, tűzbiztos, száraz, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű, a levéltári anyag őrzésén kívül egyidejűleg más célra fel nem használható, a szakszerű őrzéshez szükséges tárolóeszközökkel felszerelt raktárral (raktárakkal), kutatóteremmel és a működéséhez szükséges egyéb feltételekkel.


      A közlevéltár típusa szerint lehet általános levéltár (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára), állami szaklevéltár (pl. Hadtörténelmi Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára), felsőoktatási levéltár, települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára. A levéltárakra vonatkozó nyilvántartást a Magyar Nemzeti Levéltár vezeti, amely a levéltár honlapján érhető el.

      A közlevéltárak illetékességi körrel bírnak, amely alapján kizárólagos jelleggel veszik át és őrzik meg az ebbe a körbe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait. Az illetékességi kör mellett gyüjtőkörrel is rendelkeznek, amely a maradandó értékű, köziratnak nem minősülő irattári anyagnak az a köre, amelyet az adott levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag forrásértékének gazdagítása céljából gyűjt. A közlevéltárak feladata kettős, hiszen egyrészt a maradandó értékű iratanyag megőrzését, feldolgozását, használatra bocsátását teszik lehetővé, ugyanakkor közigazgatási feladatokat is ellátnak, így iratkezelést ellenőriznek közfeladatot ellátó szerveknél, valamint teljesítik az állampolgároktól (pl. ingatlanügyek, hagyatéki ügyek), valamint a közigazgatási szervektől (bíróságok, nyomozóhatóságok részéről) érkező megkereséseket. A közlevéltár Ltv. szerinti feladatkörében:


      • kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait;·
      • ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek irattári selejtezését és iratkezelését;·
      • jogszabály alapján átveszi, gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot;·
      • levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetében lévő levéltári anyagot feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi;
      • hiteles másolatotvagy tartalmi kivonatot készít;
      •  megrongálódott iratanyag restaurálásáról gondoskodik,
      • szaktanácsot ad;
      • levéltár- és történettudományi kutatásokat végez,
      •  közművelődési feladatokat lát el.

      A közlevéltári anyagban történő kutatás szabályai szerint a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli levéltári anyagban - amely nem tartalmaz személyes adatot -, a kutatni kívánt téma megjelölését feltüntető kérelemre bárki kutathat és saját költségén másolatot készíttethet. A személyes adatot tartalmazó iratok az érintett halálozási évét követő 30 év után kutathatók, amennyiben az nem ismert vagy csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel megállapítható, úgy a születéstől számított 90 év. Amennyiben ez sem ismert, vagy aránytalanul nagy erőfeszítéssel lehet megállapítani azt, úgy a keletkezéstől számított 60 év után lehet kutatni az iratanyagot. A 30-90-60-as védelmi idő lejárta előtt csak anonimizált másolatban lehet kutatni a személyes adatot tartalmazó dokumentumokat vagy akkor, ha az érintett, vagy annak halála esetén bármely örököse, hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa hozzájárul, illetve ha a kutatásra tudományos célból van szükség. A nyilvános magánlevéltárak is kötelesek a levéltári anyag kezelésére vonatkozó szakmai követelményeket teljesíteni. Őrizetükben lévő iratanyagban a kutatása ingyenes, annak rendjét a magánlevéltárak saját szabályzatuk szerint alakítják ki.


      A levéltárakat érintő főbb jogszabályok:


      • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
      • 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
      • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
      • 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről
      • 2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról
      • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
      • 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről



      Link küldés
      .
      Cikk nyomtatás

      Lábléc

      Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
      Telefon: szociális ügyekben: (06-1) 795-3168

      oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755


      Adatvédelmi tájékoztató

      Link küldés
      .
      Cikk nyomtatás