GY.I.K. Nem kapott választ kérdésére? Elérhetőségek
Keresés
Főoldal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ügyfélszolgálati Portálja

Örökségvédelem

Világörökség
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) megalakulása óta számos egyezményt alkotott a világ kulturális javainak elismerése és megőrzése érdekében.
Bár már az I. világháború után felmerült egy nemzetközi mozgalom alapításának gondolata az Európán kívül eső kulturális és természeti javak védelme érdekében, ennek fontossága azonban csak az asszuáni-gát építése kapcsán tudatosodott igazán, amikor az abu szimbeli templomok és az egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő emlékei megóvásának érdekében nemzetközi kampány indult, amelynek köszönhetően az egész emberiség számára jelentőséggel és kiemelkedő értékkel bíró kulturális örökség megmentésre került. E kezdeményezés indította el azt a nemzetközi folyamatot, amelynek eredményeképpen megszületett a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben elfogadott UNESCO egyezmény, amely egyedülálló jogi eszközként egyetemes felelősségvállalást ír elő a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. Az egyezmény, amelynek mára 190 állam vált részesévé, az UNESCO egyik legsikeresebb kezdeményezésévé vált. Magyarország az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel csatlakozott az egyezményhez.
A Világörökségi Jegyzékbe a kiemelkedő egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek. A felvételről az egyezmény végrehajtó testületeként működő Világörökség Bizottság határoz. Az egyezmény 1. és 2. cikke tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság felvesz egy helyszínt a Jegyzékbe. Jelenleg 981 helyszín szerepel a Jegyzékben, amelyek közül 759 kulturális, 193 természeti örökségi elem, valamint 29 vegyes (mind természeti mind kulturális értékkel bíró) kategóriájú helyszín.
 
A következő magyarországi helyszínek kerültek világörökségi helyszínként felvételre a Világörökség Jegyzékbe:
  • Budapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út,
  • Hollókő ófalu és környezete,
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai,
  • Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete,
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta,
  • Pécs ókeresztény temetője,
  • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj,
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj.
A világörökségi helyszínek speciális státuszára és különbözőségeire figyelemmel 2011-ben önálló törvény (a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény) született Magyarországon. A törvény alapvető célja egy átlátható, tervezhető szabályozás és finanszírozási rendszer létrehozása, valamint a helyszínek fenntartható használatát segítő fejlesztések lehetőségének növelése. A törvény három alapvető eleme: a világörökségi kezelési terv, a világörökségi gondnokságok, valamint a szükséges pénzügyi források biztosítása.
 
A törvény megfelelő végrehajtása érdekében megszülettek a végrehajtási rendeletek is:
  • A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
  • Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet
  • A világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet)
 
Európai Örökség cím
Az Európai Örökség cím új uniós kezdeményezés, melynek alapja egy 2006-ban indult kormányközi kezdeményezés. A cím az európai integrációt, eszméket és történelmet idéző és szimbolizáló helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet.
Az Európai Örökség cím általános célkitűzése, hogy az európai polgárokban, különösen a fiatalokban, az európai történelem és kulturális örökség közös értékeire és elemeire alapozva megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a nemzeti és regionális sokszínűség elismerését és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. Ennek érdekében a cím azon helyszínek szimbolikus értékének hangsúlyozására és ismertségének növelésére törekszik, amelyek jelentős szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Európai Unió építésében.
 
A cím kiválasztási és ellenőrzési szabályait az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat tartalmazza.
A tagállamok az EU határozattal szabályozott ütemterv szerint terjeszthetik elő az Európai Örökség címre javasolt helyszíneiket, amelyekről az Európai Bizottság szakértői testülete dönt. Az EU határozat alapján Magyarország először 2014-ben javasolhat legfeljebb négy helyszínt.
Az Európai Bizottság számára felterjesztendő hazai helyszínek kiválasztása érdekében az emberi erőforrások minisztere – a belügyminiszterrel együttműködve – pályázatot írt ki az Európai Örökség címre történő 2014. évi felterjesztés elnyerésére, melynek benyújtási határideje 2013. október 18.
Részletesebben:
 
Történelmi és nemzeti emlékhelyek
A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történelmi és kegyeleti jelentőséggel bíró helyszínek megőrzése céljából a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/E. § (4) és (5) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez az egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé. illetve történelmi emlékhellyé nyilvánítására. A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő helyszínek, valamint a jelentőséggel bíró kegyeleti helyszínek értékvizsgálatát, továbbá a védettség előkészítését a Nemzeti Örökség Intézete végzi el a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság számára.
A helyszínek kiválasztásában fontos kritérium azok történeti fontossága, a nemzet eredetében, történetében, a nemzet sorsának alakulásában betöltött, sorsfordító, olykor veszteséggel, vértanúsággal járó meghatározó szerepe.
 
A nemzeti emlékhelyek listája a 2001. évi LXIV. törvény 2. sz. melléklete alapján:
 
Kiemelt nemzeti emlékhely:
Budapest, Kossuth Lajos tér
 
Nemzeti emlékhelyek:
Budapest, I. kerület, Várnegyed
Budapest, VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella
Budapest, XIV. kerület, Hősök Tere
Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium
Mohács, Történelmi Emlékhely
Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark
Pákozdi Katonai Emlékhely
Somogyvár-Kupavár
Székesfehérvár, Romkert
 
A történelmi emlékhelyek listája a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján:
1. Balassagyarmat, Vármegyeház
2. Budapest, V. kerület, Batthyány örökmécses
3. Budapest, VI. kerület, Terror Háza Múzeum
4. Budapest, VIII. kerület, Corvin köz
5. Diósgyőr, Vár
6. Drégelypalánk, Vár
7. Eger, Vár
8. Esztergom, Vár
9. Eszterháza (Fertőd), Esterházy-kastély
10. Gödöllő, Királyi kastély
11. Győr, Káptalan-domb (Püspökvár, Bazilika és a győri vár megmaradt része)
12. Gyula, Vár és Honvédtiszti emlékhely
13. Hajdúböszörmény, Hajdú kerületi székház
14. Jászberény, Jászkun kerületi székház
15. Kehidakustány, Deák-kúria
16. Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon
17. Komárom, Erődrendszer
18. Kőszeg, Vár
19. Mosonmagyaróvár, a Határőr laktanya előtti tér
20. Muhi, Csatamező
21. Nagycenk, Széchenyi-kastély
22. Nyírbátor, Református templom és fogadópalota
23. Pannonhalma, Bencés főapátság
24. Pécs, Székesegyház, püspöki palota és középkori egyetem
25. Recsk, Nemzeti emlékpark
26. Sárospatak, Vár
27. Sárvár, Vár
28. Sopron, Tűztorony
29. Szarvas, Történelmi Magyarország és a Kárpát-medence mértani közepe
Trianoni békediktátum emlék- és zarándokhely
30. Szeged, Dóm tér
31. Szécsény, a kastély és a ferences kolostor
32. Szigetvár, Vár
33. Tihany, Bencés apátság
34. Vác, Hétkápolna és Honvéd emlékmű
35. Veszprém, Érseki vár
36. Visegrád, Vár
 
 
Határon túli örökség
Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 52. § f) pontja alapján az emberi erőforrások minisztere a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve segítséget nyújt a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében, különös tekintettel a határon túli emlékekre.
2012 szeptemberében a határon túli magyar kulturális örökség megóvása érdekében írt alá együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Balassi Intézet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány.
A Teleki László Alapítvány számos határon túli épített örökség felújítását bonyolítja, így többek között a romániai Vedresábrány község református templomának felújítását és az ukrajnai Mezőgecse településen található Kajdy-kúria homlokzatának renoválását, valamint a szintén ukrajnai, Visk nagyközség református templomában található XV. századi falképeit tárja fel és restaurálja. A korábbi években is számos hasonló program megvalósítására került sor, melyről az Alapítvány honlapján lehet bővebb információt kapni.
 
Nemzetközi együttműködések
Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján az emberi erőforrások miniszterének feladata a kulturális diplomácia ágazati irányítása, valamint a magyar kulturális értékek külföldi megismertetése. Ennek érdekében Magyarország számos kulturális (beleértve az örökségvédelmi vonatkozásokat is) nemzetközi megállapodást írt alá mind a szomszédos mind más európai és Európán kívüli államokkal.
 
Az UNESCO kulturális és örökségvédelmi tárgyú egyezményei
A kulturális örökség nemzetközi szintű védelmét előmozdító intézmények közül kiemelkedik az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A szervezet számos nemzetközi egyezményt hozott létre a világ kulturális örökségének megóvása érdekében, amelyek jogi kötelező erő nélkül is cselekvésre ösztönzik a csatlakozó államokat. Ezek a nemzetközi jogi dokumentumok egységes szemléletű irányelveket és cselekvési stratégiákat határoznak meg. Az egyezmények végrehajtása során létrehozott kormányközi bizottságok, a működési irányelvek, valamint a reprezentációt segítő listák és regiszterek a kulturális örökség megőrzésének fontosságára igyekeznek irányítani a figyelmet, és a megfelelő nemzetközi és nemzeti szintű feladatok megvalósítását hivatottak segíteni.
A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezményt, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvet (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) az 1957. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki.
Az UNESCO örökségvédelmi tárgyú egyezményei sorában a következő a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló 1970. évi egyezmény, amelyet Magyarországon az 1979. évi 2. törvényerejű rendelet ratifikált.
A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezményhez az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel csatlakozott Magyarország.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO egyezményt Magyarország a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel ratifikálta.
A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezményt Magyarország a 2008. évi VI. törvénnyel ültette át a magyar jogrendbe.
 
Az UNESCO keretein belül 2001-ben a víz alatti kulturális örökség védelme tárgyában született egyezmény, amelyet hazánk még nem ratifikált.
Bővebben:
 
Az Európa Tanács kulturális örökségvédelmi tárgyú egyezményei
Az Európa Tanács Európa legkorábbi kormányközi szervezete, amelyhez számos örökségvédelmi tárgyú egyezmény megalkotása köthető.
Az épített örökség védelme tárgyában született az európai építészeti örökség védelméről szóló 1995. évi granadai egyezmény, amelyet Magyarország 1991-ben ratifikált: 1991/6. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől.
E tárgykört bővítve került megalkotásra a régészeti örökség védelméről szóló európai 1992. évi vallettai egyezmény, amelyet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet ültetett át a magyar jogrendbe.
Az Európa Tanács keretében 2000-ben fogadták el az európai tájegyezményt, amelyet Magyarország 2005. szeptember 28-án írt alá, és amely a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvénnyel vált a magyar jogrend részévé.
Az örökség fogalma, valamint szerepe folyamatos fejlődésének, átértékelésének bizonyítéka az Európa Tanács keretében 2005-ben Faróban elfogadott, a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezmény. Magyarország a 2012. évi CX. törvénnyel ratifikálta az egyezményt.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Lábléc

Székhely: 1055 Budapest V. Szalay u. 10-14. (Bejárat Honvéd utca - Szalay utca sarok)
Telefon: szociális ügyekben: (06-1) 795-3168

oktatási és egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-4755


Adatvédelmi tájékoztató

Link küldés
.
Cikk nyomtatás