A legtöbb felsőoktatási intézményben működik nyelvvizsgaközpont vagy nyelvvizsga hely. A belső együttműködéstől függően van arra lehetőség, hogy az intézmény hallgatói idegen nyelvi képzésben szolgáltatásokhoz jussanak. Az intézmények sok helyen biztosítanak nyelvi képzést, van, ahol feltételként a tantervben írják elő nyelvi kurzusok felvételét. Vizsgázni azonban csak nyelvvizsgaközpontban, nyelvvizsga helyen lehet. Ingyen nyelvvizsgára nincs lehetőség a nyelvvizsgáról szóló rendelkezések értelmében.

A felvételi jelentkezés során tájékozódhat a hallgató arról, hogy az adott szakon milyen többletpontokkal lehet számolni.

Az oklevél megszerzésének feltételrendszere, és ennek keretében az elsajátítandó nyelvtudás törvényi szinten szabályozott. Az oklevél megszerzésének feltételrendszere, és ennek keretében az elsajátítandó nyelvtudás törvényi szinten szabályozott. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdése értelmében „A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy

1. alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex,
2. mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott

államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”

Az Nftv. 107. § (1) bekezdése szerint „Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

Az Nftv. 107. § (2) bekezdése szerint: „Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az Nftv. 107. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.”

Az Nftv. 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében ír elő. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti nyelvi követelményt (mesterképzésre való jelentkezéskor) először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet. (Nftv. 111. §)

Lábléc

.