1. Látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó társasági adótörvény módosításai (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

A rendszerváltás óta nem sikerült még kormányzatnak olyan jelentős előrelépést tenni a sportfinanszírozás területén, mint a Nemzeti Együttműködés Kormányának. Az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong) támogatását biztosító társasági adótörvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok elfogadásával az államháztartás alrendszerein belüli alternatív források bevonásának lehetősége nyílt meg a területen.

A kedvezményezettek utánpótlás-nevelési, versenyeztetési feladataik ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, valamint személyi jellegű ráfordításokra és képzési költségek finanszírozására fordíthatják a támogatásokból befolyó forrásokat.

A 2011-12-es támogatási időszakban a Kormány 33,5 milliárd Ft támogatásban részesítette a pályázó sportszervezeteket a Tao-kedvezmény rendszerén keresztül. A rendelkezésre álló forrásokból többek között összesen 60 db egyesületi sportlétesítmény-fejlesztési program megvalósítása kezdődött meg, mintegy 10,1 milliárd Ft értékben, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség pályaépítési programjának keretében további 72 db műfüves pálya építése valósult meg. A személyi jellegű kiadások jogcímen – amely nagymértékben hozzájárul a sportszférán belüli személyi javadalmazások „kifehérítéséhez” – mintegy 1,7 milliárd Ft támogatás került felhasználásra. Az Utánpótlás-nevelési jogcím, melynek keretében az utánpótlás korú gyerekek részére sportfelszerelések, sporteszközök, a felkészüléssel kapcsolatos kiadások támogathatóak, mintegy 18,4 milliárd Ft támogatásban részesült. Elsősorban ennek is köszönhető, hogy az igazolt sportolók száma egy bajnoki szezon alatt 13%-kal emelkedett! A Nemzetgazdasági Minisztérium hatásvizsgálata alapján megállapítható, hogy az elindított sportfejlesztési programok a 2012-es költségvetési évben mintegy 8,6 milliárd forint pozitív egyenlegjavító hatással járnak.

Az adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a látvány-csapatsport támogatás nyújtotta lehetőségeket kihasználva számos sportlétesítmény építése, illetve felújítása valósul meg, amely hosszútávon nem csupán az élsport, hanem a diák- és szabadidősport vonatkozásában is érzékelhető javulást eredményez.

2. A MOB által kiemelt sportágak sportfejlesztési elképzeléseinek támogatása

Orbán Viktor miniszterelnök úr és az országos sportági szakszövetségek vezetői között folytatott egyeztetések alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság egyeztetett javaslatot készített 16 kiemelt sportág fejlesztésének költségvetési támogatásáról, valamint bemutatja az egyes kiemelt sportágak 2014-től 2020-ig tartó fejlesztési stratégiáinak fő irányvonalait.

A Kormány a MOB által kiemelt sportágak 2013. évi sportfejlesztési elképzeléseinek támogatásáról, továbbá a 2014 - 2020. évre vonatkozó sportágfejlesztési igények bemutatásáról” szóló 1526/2013. (VIII. 12.) számú határozatával döntött, hogy a 2013-ban a rendkívüli kormányzati intézkedések költségkerete terhére mintegy 8.700 millió forinttal támogatja az egyes kiemelt sportágak sportágfejlesztési koncepciói megvalósításával összefüggő feladatait. E sportágak a következők: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás.

Lábléc

.